A várandósság során a kismamák teste számos változáson megy keresztül, amelyek hatással vannak a szájüreg egészségére is. Az ínygyulladás a terhes nők 60-75%-ánál fordul elő, és kezeletlenül komoly következményekkel járhat az anya és a magzat egészségére. Cikkünkben bemutatjuk a terhességi ínygyulladás okait, tüneteit, kezelését és megelőzését, hogy segíthessünk a problémák elkerülésében.

A terhességi ínygyulladás okai

A terhességi ínygyulladás (gingivitis) a fogíny gyulladásos állapota, amely hátterében elsősorban a várandósság alatti hormonális változások állnak.

A terhesség során az ösztrogén és a progeszteron szintje jelentősen megnő. Ezek a hormonok fontosak a magzat fejlődése szempontjából, de az íny állapotára is hatással vannak:

• • Az íny vérbősége fokozódik.
  • Az immunválasz csökkenése miatt a szervezet kevésbé tud hatékonyan védekezni a szájban található baktériumokkal szemben, továbbá az íny erőteljesebb gyulladásos reakciót mutathat a baktériumokra.
  • A progeszteron megnöveli az íny szöveteinek sérülékenységét, ami gyulladáshoz és vérzéshez vezethet.

A hormonális tényezők mellett más okok is meghúzódhatnak az ínygyulladás kialakulásában:

• • Az émelygés és hányás sok esetben megnehezíti a megfelelő szájhigiéné fenntartását.
  • Az étkezési szokások is megváltozhatnak: a gyakori nassolás és a cukros ételek fogyasztása fokozza a plakk-képződést.

Milyen egészségügyi kockázatot jelent a terhességi ínygyulladás?

A gingivitis nemcsak az anya szájüregi egészségére, hanem a fejlődő magzatra is veszélyes lehet.

Koraszülés és alacsony születési súly

A kezeletlen terhességi ínygyulladás összefüggésben állhat a szülés idő előtti megindulásával, valamint a baba alacsony súlyával.

A gyulladt ínyből a baktériumok és az immunrendszer által termelt gyulladásos anyagok – például prosztaglandinok és endotoxinok – kerülhetnek a véráramba, amelyek aztán a méhlepénybe jutnak. Ezek a folyamatok idő előtti méhösszehúzódásokat idézhetnek elő.

Gyulladásos folyamatok a szervezetben

Amennyiben a gingivitis krónikussá válik,  szisztémás gyulladást is okozhat. Ez növelheti más betegségek – például a szív- és érrendszeri problémák – előfordulásának kockázatát.

Fogágybetegség kialakulása

Kezeletlen ínygyulladás esetén a gyulladás átterjedhet a fogágy szöveteire, parodontitishez vezetve. Ez a fogakat rögzítő szövetek fokozatos pusztulását okozza, ami foglazulást és fogvesztést eredményezhet.

Kutatások kimutatták, hogy az anya fogágybetegsége növeli a terhességi komplikációk esélyét, és a magzat immunrendszerének fejlődését is hátrányosan befolyásolhatja.

A terhességi ínygyulladás tünetei

Nézzük most meg, hogy milyen jelekre érdemes odafigyelni!

• • Az íny vörössége, duzzanata és érzékenysége.
  • Fogínyvérzés fogmosás, fogselyem használat vagy spontán érintés során.
  • Rossz lehelet.
  • Genny megjelenése az íny és a fogak között.

FONTOS: A tünetek a második trimeszterben súlyosabbá válhatnak, de általában a szoptatás befejezését  követően, megfelelő szájhigiéné biztosítása mellett helyreáll az íny egészsége.

A terhességi ínygyulladás kezelése

Amennyiben észleljük az ínygyulladás tünetei, fontos az időben történő beavatkozás, mert ez segít megelőzni a gyulladás súlyosbodását és annak lehetséges következményeit.

Professzionális fogtisztítás

• • A fogorvos vagy dentálhigiénikus eltávolítja a lepedéket és a fogkövet, amely a gyulladás elsődleges okozója.
  • Ez a kezelés segít csökkenteni a baktériumok számát, amelyek irritálják az ínyt.

Helyes fogápolás

A fogorvos vagy dentálhigiénikus által javasolt szájápolási rutin kulcsfontosságú:

• • Használjunk puha sörtéjű fogkefét és alaposan tisztítsuk meg a fogakat legalább naponta kétszer!
  • A fogselyem vagy fogköztisztító kefe napi szintű alkalmazása segít eltávolítani az ételmaradékokat és lepedéket a nehezen elérhető helyekről.
  • Szükség esetén öblögessünk rendszeresen antiszeptikus szájvízzel! 

Egyéb kezelések

• • Súlyos vagy előrehaladott gyulladás esetén a fogorvos – terhesség során is biztonságosan szedhető – antibiotikumot írhat fel.
  • Előrehaladott parodontális problémák esetén szükség lehet mélytisztításra (ún. parodontális kürett)  vagy egyéb fogágykezelésekre.

Hogyan előzhető meg a terhességi ínygyulladás?

Nagyon fontos a prevenció, tekintsük most át, hogy hogyan kerülhető el a gingivitis kialakulása!

• • A terhesség során fokozottan figyeljünk a szájhigiénére, mivel a hormonális változások érzékenyebbé tehetik az ínyt! A szájápolási szokásokat érdemes átbeszélni fogorvosunkkal vagy dentálhigiénikusunkkal, hogy biztosan megfelelő technikát, készítményeket és eszközöket alkalmazzuk!
  • Gyakori hányinger, hányás esetén mossunk fogat enyhébb ízű fogkrémmel, vagy öblítsük ki a szánkat vízzel a savas környezet semlegesítésére!
  • Már a várandósság előtt érdemes rendszeresen ellenőriztetni a fogak egészségét, és eltávolíttatni a fogkövet!
  • A terhesség alatt ajánlott legalább kétszer fogorvoshoz fordulni, hogy nyomon követhesse az íny állapotát és szükség esetén kezelje a problémát.
  • Csökkentsük a cukros ételek és italok fogyasztását, mivel ezek elősegítik a lepedékképződést!
  • A megfelelő nyáltermelés fenntartása érdekében fogyasszunk sok vizet, mivel a nyál segít semlegesíteni a szájüregben található savakat.

Érdeklődjön telefonon, online, vagy keresse fel rendelőnket személyesen!

Amennyiben ínygyulladással vagy bármilyen más fogászati problémával kapcsolatban további kérdései merültek fel, várjuk szeretettel rendelőkben, örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

A fogágybetegség, más néven parodontitis, a fogakat körülvevő szövetek gyulladásával és károsodásával járó betegség, amely nagyon gyakori probléma, sokaknak azonban még sincs tudomása róla. Kezeletlenül nemcsak fogvesztést okozhat, hanem komoly hatással lehet az általános egészségünkre is. Ezért rendkívül fontos a korai diagnózis és a megfelelő kezelés. A tünetek felismerésében segíthet egy egyszerű fogágybetegség gyorsteszt, amely jó kiindulópont, de nem helyettesítheti a rendszeres fogorvosi látogatásokat.

Hogyan alakul ki és miért veszélyes a fogágybetegség?

A fogágybetegség a fogínyt és a fogakat tartó szöveteket érintő gyulladás, amely kezdetben enyhe tünetekkel, például ínygyulladással jelentkezik. A probléma súlyosbodik, amikor a gyulladás a mélyebb szöveteket is eléri, és a csont lebomlását okozza. Kezeletlenül az elhanyagolt fogágybetegség fogvesztéshez vezethet, ami nemcsak esztétikai gondot jelent, hanem a rágási funkciót is veszélyezteti.

Miért fontos felismerni a fogágybetegség korai jeleit?

A fogágybetegség kezdeti szakaszában a tünetek gyakran észrevétlenek maradnak, vagy nem tulajdonítunk nekik kellő jelentőséget. A korai jelek közé tartozik a fogínyvérzés, a vörös, duzzadt íny, valamint a kellemetlen szájszag. Az időben felismert és kezelt fogágybetegség azonban visszafordítható és stabilizálható, így megelőzhető a fogak elvesztése.

A fogágybetegség kialakulásáról, tüneteiről és kezeléséről bővebben itt olvashat >>

Fogágybetegség gyorsteszt otthon: válaszoljon 10 kérdésre!

Ha bizonytalan abban, hogy milyen jelek utalhatnak fogágybetegségre, érdemes elvégeznie gyorstesztünket, hogy szükség esetén időben felkereshesse kezelőorvosát

Első kérdés: Észrevette már, hogy bizonyos helyeken a fogínye élénkebb piros a megszokottnál?

• IGEN – Amennyiben fogínye kis területeken vörösebb a megszokottnál, az ínygyulladás jele lehet, amelyet a szájhigiéné javításával gyakran meg lehet szüntetni. Ha azonban a tünetek a rendszeres fogmosás és szájápolás ellenére sem enyhülnek, érdemes minél hamarabb felkeresni a fogorvost a probléma feltárása érdekében.

Kiterjedtebb ínygyulladás esetén előfordulhat, hogy a fokozott szájhigiéné sem hoz javulást, ilyenkor mindenképpen fogorvosi kezelés szükséges. Különösen igaz ez terhesség alatt, amikor a hormonális változások miatt kialakulhat a terhességi ínygyulladás (gingivitis). A kismamák esetében a rendszeres fogorvosi ellenőrzés és a gondos otthoni szájápolás kiemelten fontos, mivel a terhesség lezajlása után gyakran spontán javulás tapasztalható.

• NEM – Ha nem tapasztalja ezt a tünetet, akkor is nagyon fontos az éves fogorvosi kontrollvizsgálat és a megfelelő szájhigiéné fenntartása. Dohányzók esetében az ínyvérzési hajlam csökkenhet, így az esetleges ínygyulladás vagy fogágybetegség gyakran rejtve marad.

Második kérdés: Tapasztalt már ínyvérzést fogmosás közben? Előfordult, hogy evés után vérzett az ínye?

• IGEN – A fogínyvérzés legtöbbször az ínygyulladás egyik első jele, ezért ilyen tünetek esetén kiemelten fontos a fogorvosi vizsgálat. Amennyiben a probléma hátterében fogágybetegség áll, az otthoni szájhigiéné javítása önmagában nem elegendő a gyógyuláshoz; elengedhetetlen a fogszakorvosi kezelés és a megfelelő terápiás beavatkozás.

• NEM – Ha a válasz nem, az éves fogorvosi kontroll és a megfelelő szájhigiéné akkor is elengedhetetlen. Dohányosoknál az ínyvérzés hiánya elfedheti a fennálló ínygyulladást vagy fogágybetegséget, ezért számukra különösen fontos a rendszeres fogorvosi vizsgálat.

Harmadik kérdés: Érezte már, hogy a fogínye érzékenyebb?

• IGEN – A helytelen fogmosási technika és a túl kemény sörtéjű fogkefe könnyen felsértheti a fogínyt, ami érzékenységet okozhat. Az ilyen mechanikai sérülések általában néhány nap alatt maguktól regenerálódnak, de ha a panaszok tartósan fennállnak, érdemes fogorvoshoz fordulni.

• NEM – Az éves fogorvosi kontroll és a megfelelő szájhigiéné rendszeres fenntartása ebben az esetben is ajánlott.

Negyedik kérdés: Észrevette már, hogy a fogínye enyhén duzzadtabb a szokásosnál?

• IGEN – A kissé duzzadt fogíny gyakran az előrehaladott gyulladás jele, ezért fontos a fogorvosi vizsgálat annak érdekében, hogy kiderüljön a probléma valódi oka és megkezdődhessen a szükséges kezelés.
  
  A várandósság során a hormonális változások miatt gyakori jelenség az ínygyulladás, amelyet terhességi ínygyulladásnak nevezünk. Ezért a kismamák számára különösen fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénié fenntartása, mivel a terhesség után általában spontán javulás tapasztalható.

• NEM – Az éves fogorvosi kontroll és a megfelelő szájhigiéné biztosítása ebben az esetben is javasolt.

Ötödik kérdés: Észlelte, hogy a fogínye erősen duzzadt és fájdalmas, esetleg a tüneteket láz is kíséri?

• IGEN – A komolyabb ínyduzzanat gyulladás jele lehet, súlyosabb esetben akár tályog is kialakulhat. A tünetek jelentkezése, különösen láz esetén, azonnali fogorvosi vizsgálat és kezelés szükséges.
• NEM –  A rendszeres fogászati kontroll, valamint a szájhigiéné fenntartása továbbra is javasolt.

Hatodik kérdés: Tapasztalt már gennyes váladékozást a fogai körül?

• IGEN – A gennyes váladékozás gyulladásra utal, ami akár tályog kialakulásához is vezethet. Ilyen esetben, különösen láz kíséretében fontos azonnal felkeresni a kezelőorvost.

• NEM – Ha a válasz nem, az éves fogorvosi vizsgálat és a megfelelő szájhigiéné folyamatos fenntartása akkor is ajánlott.

Hetedik kérdés: Tapasztal kellemetlen leheletet?

• IGEN – A kellemetlen szájszag hátterében több ok is állhat, például fogszuvasodás, lepedékes nyelv vagy az előrehaladott fogágybetegség. Mindenképpen keresse fel fogorvosát!

• NEM –  Ilyenkor is fontos is az éves fogorvosi kontroll, valamint a megfelelő szájhigiéné folyamatos fenntartása.

Nyolcadik kérdés: Az íny visszahúzódása miatt észrevette, hogy a fogai hosszabbnak tűnnek?

• IGEN – Az ínyvisszahúzódás hátterében nem mindig a fogágybetegség (parodontitis) áll, több tényező is szerepet játszhat. Egyrészt a túl erős fogkefe használat mechanikai irritációt okozhat, ami az íny visszahúzódásához vezethet. Másrészt a fogágybetegség, amely bakteriális gyulladással jár, szintén hozzájárulhat ehhez a problémához. Mindkét esetben elengedhetetlen a mielőbbi fogorvosi vizsgálat és kezelés.

• NEM –  A fogorvosi ellenőrzés és a szájhigiénéről történő gondoskodás továbbra is javasolt.

Kilencedik kérdés: Szabálytalan a fogai állása, észlelhetőek rések a fogak között?

• IGEN – A szabálytalanul álló vagy elmozdult fogak a fogágybetegség jelei lehetnek. A probléma kezeléséhez érdemes mielőbb felkeresni fogorvosát.

• NEM – Nem válasz esetén sem szabad elhanyagolni a szűrővizsgálatokat és fokozottan odafigyelni a megfelelő szájhigiénére.

Tizedik kérdés: Észrevette, hogy fogai összezárásakor másképp érintkeznek, mint korábban?

• IGEN – Az elmozdult, nem megfelelően álló fogak parodontitisre utalhatnak. Feltétlenül forduljon kezelőorvosához!

• NEM –  Amennyiben nem tapasztalja ezt a tünetet, akkor se feledkezzen meg a fogorvosi szűrővizsgálatokról!

Érdeklődjön telefonon, illetve itt, az interneten – vagy keresse fel rendelőnket személyesen!

Amennyiben a gyorsteszt fogágybetegségre end következtetni, illetve bármilyen további kérdései merültek fel, várjuk szeretettel rendelőkben, örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

A fogágybetegség, vagyis a parodontitis egy olyan krónikus gyulladásos állapot, amely komoly kihívást jelent a fogászatban. Az esetek egy részében, kiegészítő terápiaként az antibiotikumos kezelés hozzájárulhat a gyógyuláshoz, ugyanakkor túlzott használatuk szintén kockázatokkal jár, hiszen rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához vezethet. A legújabb kutatások középpontjában az áll, hogyan lehet hatékonyan mérlegelni az antibiotikumok alkalmazását úgy, hogy ne terheljük túl  a szervezetet vagy növeljük az antibiotikum-rezisztencia veszélyét. Egy nemrég megjelent tanulmány két különböző megközelítést vizsgál a parodontitis kezelésében, összehasonlítva az antibiotikum használatának gyakoriságát és hatékonyságát a betegség súlyossága, az életkor, illetve egy specifikus baktériumok jelenléte alapján.

A parodontitis antibiotikumos kezelése: mire kerestek válaszokat a kutatók?

Egy a Journal of Clinical Periodontology Digest szeptemberi számában megjelent tanulmány két különböző döntéshozatali stratégia klinikai hatékonyságát vizsgálta és hasonlította össze a fogágybetegség kezelésében. 

A kutatók kétféle betegcsoportra fókuszáltak:

• Baktérium-alapú csoport (A.a.+): Ezeknél a pácienseknél csak akkor alkalmaztak antibiotikumot, ha kimutatható volt az Aggregatibacter actinomycetemcomitans (A.a.) baktérium jelenléte.
• Klinikai tényezők alapján kiválasztott csoport (kor és PPD): Itt a kezelést az életkor és a betegség súlyossága, azaz a fogínytasakok mélysége alapján írták elő.
  
  Az antibiotikum-kezelés kritériuma ebben a csoportban az alábbiak voltak: 
• 56 évnél fiatalabb életkor és a fogínytasakok mélysége (PPD) elérte az 5 mm-t a fogínytasakok több mint 35%-ánál.
• 35 évnél fiatalabb kor

ÉRDEKESSÉG: A két csoport különböző demográfiai és klinikai jellemzőkkel rendelkezett, például az életkor, a dohányzási szokások és az anyagcsere-betegségek gyakorisága terén, ami lehetővé tette a kutatók számára, hogy részletesen értékeljék az eltérő döntéshozatali stratégiák hatását.

Kik vettek részt a vizsgálatban?

A kutatás során 425 fogágybetegséggel küzdő pácienst követtek, akiket a frankfurti Goethe Egyetemen kezeltek 2008 és 2018 között. A páciensek kezelésében alapvető szerepet játszott a fogínytasakok íny alatti (subgingivalis) mechanikai tisztítása, amelyet kiegészítő antibiotikumos kezeléssel egészítettek ki a döntéshozatali kritériumok szerint.

Milyen eredmények születtek az antibiotikumok használatával kapcsolatban a fogágybetegséggel küzdőknél?

A tanulmány eredményei fontos megállapításokat tettek a két döntéshozatali stratégia hatékonyságáról:

1. Az antibiotikum-használat csökkentése

Mindkét megközelítés képes volt kontrollálni az antibiotikumok használatát, de az életkor és PPD alapján kezelt csoportban nagyobb mértékű javulás mutatkozott a mély fogínytasakok csökkenésében, mint a baktérium-alapú csoportban.

2. Csoportok közötti különbségek

Az életkor és PPD kritériumok alapján kezelt csoport páciensei fiatalabbak voltak, nagyobb arányban dohányoztak (34% vs. 22%) és ritkábban szenvedtek anyagcsere-betegségekben, például cukorbetegségben (4% vs. 9%), mint a baktérium-alapú csoport tagjai.

A betegség súlyosságát tekintve is jelentős különbség volt: az életkor és PPD szerinti csoportban a páciensek 98,4%-át súlyos (III-IV stádium, C fokozatú) parodontitisszel diagnosztizálták, míg a baktérium-alapú csoportban ez az arány 81,3% volt. A fogínytasakok mélysége is jelentősebb volt ebben a csoportban (41,2% ≥5mm) a baktérium-alapú csoporthoz képest (27%).

3. Klinikai javulás

Az életkor és PPD szerinti csoport, amely antibiotikumos kezelést is kapott, mutatta a legnagyobb klinikai javulást, átlagosan 14 foggal kevesebb esetében volt 6 mm-nél mélyebb fogínytasak. 

Az antibiotikum nélkül kezelt életkor és PPD csoport hasonló eredményeket ért el, mint a baktérium-alapú csoport, amely antibiotikumot kapott (átlagosan 9 foggal kevesebb 6 mm-nél mélyebb tasak).

A vizsgálat korlátai

Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány visszamenőleges tervezése korlátozza az okozati következtetések levonását.

A vizsgálat során hiányoznak a hosszú távú követési adatok a klinikai eredmények stabilitásáról. Továbbá a viszonylag rövid újraértékelési időszak (azaz 2–6 hónap a subgingivális tisztítás után) miatt a gyógyulás teljes mértéke nem biztos, hogy teljesen felmérhető.

Milyen következtetéseket vonhatunk le?

A kutatás célja annak feltárása volt, hogy melyik megközelítés bizonyul hatékonyabbnak a betegség kezelésében, illetve melyik képes jobban minimalizálni az antibiotikum-használatot. Az eredmények alapján a kutatók olyan irányelveket szeretnének kidolgozni, amelyek jobban segíthetik a fogágybetegség kezelését, csökkentve a túl sok antibiotikum felírás, valamint az antibiotikum rezisztencia kialakulásának kockázatát.

A vizsgálat alapján az életkor és a betegség súlyossága döntési kritériumként hatékony eszköz lehet az antibiotikum használatának optimalizálására a parodontitisz kezelésében. Ez a megközelítés segíthet a túlzott antibiotikus használat elkerülésében, megfelelve a közegészségügyi ajánlásoknak.

A kutatás ugyanakkor rávilágít arra, hogy a betegek hosszú távú utánkövetésére szükség van a kezelés hatékonyságának pontosabb értékeléséhez.

Érdeklődjön telefonon, illetve itt, az interneten – vagy keresse fel rendelőnket személyesen!

Amennyiben a fogágybetegséggel vagy bármilyen más fogászati problémával kapcsolatban további kérdései merültek fel, várjuk szeretettel rendelőkben,  örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

A fogcsiszolás gyakori fogászati beavatkozás, amely során a fogat előkészítik koronák vagy hidak felhelyezésére. Bár a helyi érzéstelenítésnek köszönhetően az eljárás fájdalommentes, a kezelést követően előfordulhat érzékenység vagy enyhe fájdalom, főleg hideg hatására. Cikkünkben most megnézzük, mivel is jár a fogcsiszolás, mennyi ideig számít normálisnak, ha érzékeny a fog, és mit tehetünk a kellemetlenség enyhítése érdekében.

Miért válhat szükségessé a fogcsiszolás?

A fogcsiszolás vagy fogpreparálás célja a legtöbb esetben a fogak előkészítése a különböző fogpótlások, például koronák vagy hidak felhelyezéséhez, de történhet esztétikai vagy funkcionális célból is. A leggyakrabban akkor van rá szükség, ha a fogak koronájának szerkezete súlyosan meggyengült valamilyen sérülés, fogszuvasodás, vagy egy korábbi fogászati beavatkozás, például gyökérkezelés következtében. A fogkorona vagy híd segítségével nemcsak a fog funkciója, a harapás állítható helyre, hanem esztétikailag is javítható a fogsor megjelenése.

A csiszolás során a fogfelszín egy része eltávolításra kerül, hogy helyet biztosítsanak a koronának, ami egy védőréteget képez a sérült vagy meggyengült fog körül. A hidak esetében szükségessé válhat több fognak is a lecsiszolása, hogy megfelelő alátámasztást nyújtsanak a fogpótlásnak. 

Hogyan történik a fogak csiszolása és a fogpótlás előkészítése?

1. Érzéstelenítés: A beavatkozás helyi érzéstelenítéssel kezdődik, hogy a páciens ne érezzen fájdalmat a csiszolás alatt. 
2. A fog előkészítése: A fogorvos speciális fogászati fúróval vagy gyémánt csiszolóval eltávolítja a fog felszínéről a károsodott részeket, valamint annyi foganyagot, amennyi szükséges a koronának vagy hídnak megfelelő méretű alap kialakításához.
3. Mintavétel: A fog előkészítése után lenyomatot vesz a fogról, amely alapján a fogtechnikus elkészíti a végleges koronát vagy hidat. Ez a lenyomat biztosítja, hogy a fogpótlás pontosan illeszkedjen a páciens fogaihoz.
4. Ideiglenes fogpótlás felhelyezése: A végleges fogpótlás elkészítése időt vesz igénybe, ezért a csiszolás után ideiglenes pótlás kerül felhelyezésre, amely védi a foga(ka)t.

Mennyire fájdalmas a fogcsiszolás?

A fogcsiszolás alatt általában nem tapasztalható fájdalom, mivel a beavatkozás érzéstelenítés mellett történik. A páciens legfeljebb enyhe nyomást érezhet a csiszolás során. Miután azonban kimegy az érzéstelenítés, érzékenység jelentkezhet.

A lecsiszolt fog mennyi ideig fájhat?

A fogcsiszolás utáni fájdalom vagy érzékenysége néhány napig teljesen normális lehet. A csiszolás során a fogzománc nagy része eltávolításra kerül, amely általában védi a fog belsejében található idegeket és ereket. Mivel a csiszolt fog felülete vékonyabbá válik, szenzitívebb lesz a külső ingerekre, mint például a hideg vagy meleg ételekre és italokra. Ez az érzékenység önmagában nem kóros, és a legtöbb esetben átmeneti. Ezen kellemetlenségek enyhítésére szolgálnak az ideiglenes fogpótlások, amelyek védik a fogat a további irritációtól és esztétikusak.

Amennyiben a lecsiszolt fogak fájdalma hosszabb ideig, például egy hétnél tovább tart, vagy intenzívebbé válik, feltétlenül érdemes konzultálni a fogorvossal, mivel ez gyulladás jele is lehet. 

Mi okozhat hosszabb ideig tartó fájdalmat fogcsiszolást követően?

A fogcsiszolás utáni fájdalom néhány esetben súlyosabb problémát is jelezhet. A zománc eltávolításának következtében a fogbél érzékenyebb lehet a fertőzésekre vagy gyulladásokra, amelyek akár a fog elhalásához is vezethetnek.

A fájdalom hátterében az alábbiak állhatnak:

• A fogbél gyulladása: A fogcsiszolás által okozott stressz és hőhatás  gyulladást okozhat a fogbélben és akár gyökérkezelést tehet szükségessé.
• Nem megfelelően illeszkedő ideiglenes korona: Ha az ideiglenes korona nem zár megfelelően, a fog érzékenyebb lehet a hő- és mechanikai ingerekre.
• A fogszuvasodás továbbterjedése: Bár ritka, előfordulhat, hogy a fog további károsodása következik be a csiszolás után, különösen, ha nem történt megfelelő előkészítés.

Fogcsiszolás után mit lehet enni?

Fogcsiszolás után az érzékenység és a kellemetlenség elkerülése érdekében fontos néhány dologra odafigyelni.

Ajánlott ételek fogcsiszolás után

• Puha, könnyen rágható ételek: A lecsiszolt fog körüli szövetek érzékenyek lehetnek, ezért ajánlott puha ételeket fogyasztani, amelyek nem terhelik meg a fogakat. Ilyenek például:
• Levesek (kerülve, hogy forró legyen)
• Pürék, például burgonyapüré vagy zöldségpüré
• Turmixok, smoothie-k
• Lágy tészták és rizs
• Puhára főtt zöldségek
• Pudingok, joghurt, lágy sajtok

Ajánlott italok fogcsiszolás után

• Víz: A nem túl hideg víz a legjobb választás, mivel semleges, nem irritálja a fogakat, és elősegíti a szájhigiénia fenntartását.
• Gyógyteák: A meleg, de nem túl forró gyógyteák, például kamillatea, megnyugtathatják az ínyt és a lecsiszolt fog körüli területet.
• Turmixok: A friss gyümölcs- és zöldségturmixok táplálóak, és könnyen fogyaszthatók anélkül, hogy megterhelnék az érzékeny fogakat. Arra azért érdemes figyelni, hogy a savas gyümölcsök, zöldségek szintén okozhatnak érzékenységet a lecsiszolt fogcsonkokon!

Ezeket ne fogyasszuk!

• Túl forró vagy túl hideg ételek és italok: Mivel a lecsiszolt fogak érzékenyek a hőmérséklet-változásokra, kerülni kell a forró kávé, tea, levesek, valamint a jégkrém és jeges italok fogyasztását.
• Kemény, rágós ételek: A kemény vagy rágós ételek, mint például a ropogós kenyér, nyers zöldségek, diófélék, illetve a rágós húsok túl nagy terhelést jelentenek a fogaknak, és növelhetik a fájdalom kockázatát illetve leszedhetik az ideiglenesen, gyengébb ragasztóval felhelyezett ideiglenes pótlásokat..
• Cukros, savas ételek és italok: A cukros ételek és italok, például szénsavas üdítők, édességek és cukorkák, károsíthatják a lecsiszolt fogat és elősegíthetik a fogszuvasodást. A savas ételek, mint a citrusfélék vagy a paradicsom alapú ételek, szintén irritálhatják az érzékeny fogakat.
• Alkohol és dohányzás: Ezek irritálhatják a fogakat és az ínyt, valamint lassíthatják a gyógyulási folyamatot.

Mire figyeljünk a fogápolás során a fogcsiszolást követően?

A fogcsiszolás után különösen fontos a megfelelő szájhigiénia fenntartása, mivel a lecsiszolt fogak érzékenyebbek a fertőzésekre és a külső hatásokra. A helyes fogápolási szokások nemcsak a kellemetlenségeket csökkenthetik, de hozzájárulnak a gyorsabb gyógyulási folyamathoz, és megelőzik a komolyabb problémák, például a gyulladások kialakulását.

A legalább napi kétszeri fogmosás alapvető fontosságú a szájüreg egészségének fenntartásához és a gyógyulás elősegítéséhez

Ezekre érdemes odafigyelni!

• Puha sörtéjű fogkefe használata:  Ez lehetővé teszi, hogy gyengéden, de alaposan tisztítsuk meg a fogainkat, anélkül, hogy tovább irritálnánk a csiszolt területeket.
• Érzékeny fogakra való fogkrém: Ezek a fogkrémek speciális összetevőket tartalmaznak, amelyek segítenek enyhíteni a hideg és meleg ingerek okozta érzékenységet, és védik a fogbelet a külső hatásoktól.
• Óvatos fogmosási technika: Kerülni kell az erőteljes dörzsölést és a túlzott nyomást fogmosás közben, hogy ne sértsük meg a fogakat és az ínyt. Javasolt kis, körkörös mozdulatokkal tisztítani a fogakat, különösen a lecsiszolt területek környékén.
• Fogköztisztító eszközök használata: A fogközök tisztítása szintén fontos, mivel a lecsiszolt fogak körül könnyebben felhalmozódhatnak a lepedékek és ételmaradékok, ami ínygyulladáshoz vezethet. Használhatunk fogselymet vagy fogköztisztító keféket, de óvatosan, hogy ne sértsük meg az érzékeny ínyt.
• Langyos vízzel való öblögetés: Kerüljük a túl forró vagy hideg víz használatát, mert ezek fokozhatják az érzékenységet.
• Antibakteriális szájvíz használata: Segíthet csökkenteni a baktériumok szaporodását, és megelőzheti az esetleges gyulladások kialakulását.

Mit tehetünk, ha leesett az ideiglenes koronánk?

• Ha levált az ideiglenes fogpótlás a lecsiszolt csonkokról: Ha a korona vagy híd egyben maradt, meg lehet próbálni visszahelyezni a fogcsonkokra. Ha eltört, használhatatlanná vált, akkor minél hamarabb fel kell keresni a kezelést végző fogorvost, hogy gondoskodjon az ideiglenes korona vagy híd pótlásáról, visszaragasztásáról. 

Érdeklődjön telefonon, illetve itt, az interneten – vagy keresse fel rendelőnket személyesen!

Amennyiben a lecsiszolt fogak érzékenységével vagy bármilyen más fogászati problémával kapcsolatban további kérdései merültek fel, várjuk szeretettel rendelőkben, örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

A fogvesztés rémképe sokak számára ijesztő, különösen azoknak, akik parodontális problémákkal küzdenek. A fenntartó parodontális kezelés (SPT) célja, csökkenteni ennek rizikóját és segíteni, hogy a páciensek hosszú távon megőrizhessék fogaikat. A fenntartó kezelések ellenére azonban előfordulhat, hogy a fog mégsem tartható meg, aminek több oka is lehet. Cikkünkben most ezt járjuk körbe egy friss tanulmány segítségével!

Mi az a fenntartó parodontális kezelés?

A fenntartó parodontális kezelés (Supportive Periodontal Therapy – SPT), egy olyan fogászati kezelési fázis, amelyet a fogágybetegség kezdeti kezelésének befejezése után alkalmaznak. Célja, a fogágy egészségének megőrzése, a betegség kiújulásának megelőzése, és a korábban elért terápiás eredmények fenntartása.

A páciensek általában 3-6 havonta vesznek részt ezeken a vizsgálatokon.

Miért van szükség fenntartó parodontális kezelésre?

A parodontális betegségek, mint például a fogínygyulladás (gingivitis) és a fogágybetegség (parodontitis), krónikus és gyulladásos állapotok, amelyeket a plakkban lévő baktériumok okoznak. A kezdeti kezelések – például a mélytisztítás (kürettálás), fogkő eltávolítása és a gyulladás megszüntetése – segítenek stabilizálni az állapotot, de a betegség újra fellángolhat, ha nincs folyamatos ellenőrzés és gondozás.

A fenntartó parodontális kezelés rendszeres időközönként végzett fogorvosi ellenőrzésekből és tisztításokból áll, amelyek célja:

1. A plakk és a fogkő eltávolítása, mielőtt azok újra gyulladást okozhatnának.
2. A fogágybetegség kiújulásának korai felismerése és kezelése.
3. A páciens motiválása és oktatása a megfelelő otthoni szájhigiéniai gyakorlatok fenntartására.

Mik lehetnek a fogvesztés kockázatai a fenntartó parodontális kezelések során?

A fenntartó parodontális kezelés (SPT) alatt bekövetkező fogvesztés kockázatát mindeddig csak néhány tanulmány vizsgálta. Ezek az elemzések – melyek többnyire retrospektív jellegűek voltak – kapcsolatot mutattak ki a fogak elvesztése és olyan háttértényezők között, mint a dohányzás, a cukorbetegség és a magas plakk pontszámok. 

A helyi tényezők közé tartozott a fogtípus, a furkációs érintettség, a szondázási tasakmélység (PPD), a klinikai tapadási szint (CAL), a fog mozgathatósága, a szondázás közbeni vérzés, a csontdefektusok és az endodontiai patológiák.

A fogak egyenkénti pontos előrejelzése azonban nagyon fontos a kezelési döntések meghozatalához. Az ilyen kockázati tényezőket a legjobb hosszú távú, előre megtervezett tanulmányokban vizsgálni, mert ezek csökkentik a hibák lehetőségét. Így az eredményeket és a kockázati tényezőket rendszerezetten és következetesen rögzíthetik, figyelembe véve az esetleges zavaró tényezőket és azokat is, akik nem vesznek részt a teljes utánkövetési időszakban. 

Nézzük most meg egy ilyen nemrégiben készült tanulmány eredményeit!

Mit vizsgált a tanulmány?

A prospektív megfigyeléses vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a pácienshez és a fogakhoz kapcsolódó változók és a fogvesztés közötti összefüggést a fenntartó parodontális kezelés során. A pácienseket a kezdeti parodontális terápia után öt éven keresztül követték a fenntartó kezelések során.

• A páciensek kockázati profilját a kiinduló parodontális kockázatértékelés (PRA) alapján „magas”, „mérsékelt” vagy „alacsony” kockázatúként értékelték.
• A fogak prognózisát a kiinduláskor „jó”, „közepes”, „kérdéses” vagy „kedvezőtlen” kategóriákba sorolták.
• Az öt év során rögzítették a fogvesztési arányokat (elsődleges kimenetel).

A parodontitis előrehaladását úgy határozták meg, ha legalább 2 fog esetében a tapadási szint (a fog és a környező szövetek közötti kapcsolat) legalább 3 mm-es csökkenést mutatott. A fenntartó parodontális kezelés során bekövetkezett fogvesztést Poisson-regresszió elemzésével vizsgálták.

Milyen eredmények születtek?

Az eredeti 200 páciensből 143-an vettek részt az öt éves utánkövetésben, átlagosan 52 hónapig. 

• A páciensek 87%-a a III. stádiumú, míg 13%-a a IV. stádiumú fogágybetegségben szenvedett. Az éves fogvesztési arány alacsony volt, átlagosan 0,02 fogat veszítettek a páciensek évente, ami összesen 55 eltávolított fogat jelentett.
• Azok a betegek, akik mérsékelt vagy magas kockázati csoportba tartoztak a parodontális kockázati besorolás (PRA) alapján, nem voltak nagyobb veszélyben a fogvesztés szempontjából. 
• Azok a fogak, amelyeket „közepes”, „kérdéses” vagy „kedvezőtlen” kategóriába soroltak, sokkal nagyobb valószínűséggel vesztek el.

Mind a PRA (82,4%), mind a fogprognózis pontszám (TPS, 99,5%) jól előrejelezte, ha egy fog nagy valószínűséggel megmarad, de abban kevésbé voltak pontosak, hogy melyik fog eltávolítására lesz biztosan szükség (PRA: 30,0%, TPS: 2,6%).

A vizsgálat szerint a résztvevők körében az alábbiak növelték a fogvesztés kockázatát:

• dohányzás
• életkor
• fogágybetegség betegség előrehaladott állapota

Viszont nem találtak összefüggést a testtömeg-index (BMI), a nem, a nemzetiségi hovatartozás, vagy a korábbi orvosi előzmények és a fogvesztés között. 

Emellett a fogak elvesztésében bizonyos helyi tényezők is szerepet játszottak:

• szondázási tasakmélység (PPD)
• klinikai tapadási szint (CAL)
• restaurációs és endodontiai állapot
• a csontdefektusok
• a fog mozgathatósága
• a furkációs érintettség

Miért fontosak ezek a vizsgálati eredmények?

A kutatás azt mutatja, hogy a támogató parodontális kezelés (SPT) során használt előrejelző rendszerek, amelyek megpróbálják megjósolni, mennyire valószínű egy fog elvesztése, hasznosak lehetnek a fogvesztés megelőzésében. Ezek jól működtek atekintetben, hogy prognosztizálják, ha egy fog nagy eséllyel megtartható. Ugyanakkor, amikor azt kellett megjósolni, hogy egy fog elvesztésre kerül-e, kevésbé voltak pontosak. Emiatt néhány esetben a fogorvosok olykor szükségtelen beavatkozásokat alkalmazhatnak.

Mire van szükség a jövőben?

A jövőbeli kutatások célja, hogy ezek az előrejelzések még pontosabbak legyenek. Ha sikerülne javítani azon, hogy mennyire pontosan tudják megjósolni, mely fogak vannak valóban veszélyben, az orvosok könnyebben felismerhetnék azokat a pácienseket és fogakat, akik és amelyek nagyobb kockázatot jelentenek a fogvesztés szempontjából. Így célzottabb és hatékonyabb kezelési tervet készíthetnének.

Összefoglaló

A fenntartó parodontális kezelés hatékony eszköz a fogak megőrzésében. Az öt éves tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a fogvesztés aránya alacsony volt, és a fogak megőrzését számos tényező befolyásolta, beleértve a páciens szokásait és a fogak egyedi állapotát. A jövőben az ilyen típusú kutatások segíthetnek a kezelések hatékonyabbá tételében, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fogorvosok még személyre szabottabb megoldásokat nyújtsanak pácienseik számára.

Érdeklődjön telefonon, illetve itt, az interneten – vagy keresse fel rendelőnket személyesen!

Amennyiben a fogágybetegséggel vagy bármilyen más fogászati problémával kapcsolatban további kérdései merültek fel, várjuk szeretettel rendelőkben, örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

A hidegre érzékeny fog sokaknak ismerős probléma, amely rengeteg kellemetlen percet tud okozni a mindennapokban. Például fagylalt vagy jeges italok, ételek fogyasztása során tapasztalhatunk éles fájdalmat. Az érzékenység mögött számos tényező húzódhat, a kisebb fogzománc károsodástól, egészen a komolyabb fogászati problémákig. Cikkünkben most megnézzük, mi állhat a hidegre érzékeny fogak hátterében, hogyan kezelhető, és mit tehetünk a megelőzés érdekében.

Hogyan alakul ki a hidegre érzékeny fog?

A fogak érzékenységét a fogzománc vagy az íny sérülése okozza. Normál esetben a fogzománc és az íny védelmet nyújt a fog érzékeny részei számára, megakadályozva, hogy a hideg, meleg vagy savas ételek és italok közvetlenül érintkezzenek az idegvégződésekkel. Amikor azonban a védelmi vonal sérül, a fog szenzitivvé válik.

A panaszok lehetnek átmenetiek, de krónikusan, hosszú ideig is fennállhatnak.

A hidegre érzékeny fog okai

Az érzékenység háttében többféle ok állhat, tekintsük most át ezeket!

Fogszuvasodás

A fogszuvasodás akkor alakul ki, amikor a fog felszínén lévő zománc a baktériumok termelte sav hatására meggyengül, és a baktériumok elkezdenek behatolni a fog belsejébe. Ez a folyamat kezdetben fájdalommentes, de amikor a szuvasodás eléri a fog mélyebb rétegeit (dentin), közelebb kerülve a fog idegeihez, érzékenység és fájdalom jelentkezhet, különösen hideg ételek vagy italok fogyasztásakor. Érzékenységet okozhat savas vagy édes ételek fogyasztása is.

Túlzott fogmosás

A nagyon erős és nem megfelelő eszközzel és/vagy technikával végzett fogmosás hosszú távon károsíthatja a fogzománcot és az ínyt, ami érzékenységet és egyéb fogászati problémákat okozhat. 

• Fogzománc kopása – Az erős nyomás vagy a kemény sörtéjű fogkefe használata idővel elkoptathatja a fogzománcot, a fogak külső védőrétegét. Ez a dentin szabaddá válásához vezethet.
• Ínyvisszahúzódás – Az ínyvisszahúzódás egy gyakori fogászati probléma, amely során az íny fokozatosan visszahúzódik a fogak felszínéről, így a fogak gyökerei szabaddá válnak és közvetlenül érintkeznek a szájban található baktériumflórával, valamint a mechanikai vagy hőingerekkel. Ínyvisszahúzódás létrejöhet fogágybetegség tüneteként, valamint mechanikai sérülés (kemény étel, túl erős fogmosás) okozta esetekben is. 

Fogcsikorgatás

A fogcsikorgatás vagy bruxizmus a leggyakrabban alvás közben történik, de előfordul éber állapotban is. A probléma a fogakat és az állkapcsot érintő erőteljes izomműködés eredménye, amely lehet egyoldalú vagy jelentkezhet mindkét oldalon. A fogak összeszorítása vagy csikorgatása elkoptatja a fogak rágófelszínén a zománcot, ami érzékenységhez vezethet. Mindezek mellett a fogak nyaki részén ék alakú kitöredezéseket (abfrakció) alakulhatnak ki, mely szintén okozhat fognyaki érzékenységet.

Repedt fogak

A repedt fogak gyakran okoznak hidegre érzékenységet, mivel a repedések lehetővé teszik, hogy a külső ingerek, mint például a hideg levegő vagy folyadék, illetve a baktériumok anyagcseretermékei elérjék a fog belső rétegeit, a dentint és az idegeket.

A repedt fogak által okozott érzékenység különösen problematikus, mivel a repedés mélyülésével a fog állapota romolhat, és a fájdalom intenzívebbé válhat. 

Az ilyen típusú érzékenység átmenetileg enyhíthető speciális fogkrémekkel, de hosszú távú megoldást általában fogorvosi beavatkozás jelent.

Fogászati kezelések: tömés után hidegre érzékeny fog

A fogtömés után hidegre érzékeny fog gyakori, különösen ha a szuvasodás vagy a cserélt régi tömés mély volt, közel a fog idegcsatornájához. A beavatkozás során a fogbél irritálódhat, ami átmeneti érzékenységet okoz. A hidegre érzékeny tömött fog problémája szerencsére általában csak néhány napig, hétig tart a kezelést követően, utána fokozatosan enyhül, ahogy a fog regenerálódik.

Hidegre érzékeny fog korona alatt

A fogkoronák megvédik a fogat a külső ingerektől, ennek ellenér néha jelentkezhet érzékenység. Ennek oka lehet például a korona alatti fogszuvasodás vagy a rosszul illeszkedő korona. 

Új, frissen felragasztott korona vagy híd esetén, az újonnan készített töméshez hasonlóan szintén tapasztalható néhány napig, esetleg hétig hidegérzékenység, ami az idő előrehaladtával múlik.

Fogfehérítés

A fogfehérítés után gyakori a hideg érzékenység, ám ez általában csak néhány napig, vagy hétig tart a kezelést követően. 

A fogfehérítő termékek, különösen a peroxid alapú anyagok, mélyen behatolnak a fogzománcba, hogy eltávolítsák a fogak elszíneződéseit. Ez a folyamat ideiglenesen megnövelheti a fogzománc porozitását, melynek következtében a fogak érzékenyebbek lehetnek a külső ingerekre, így gyakoribb ilyenkor a hidegre, melegre érzékeny fog.

A fogfehérítés során a fogban lévő dentincsatornák, amelyek az idegekhez kapcsolódnak, irritálódhatnak. Ezek normál esetben védettek a zománccal és a cementréteggel, de a fehérítési folyamat során ezek a védőrétegek átmenetileg elvékonyodhatnak, így a hideg közvetlenül elérheti az idegeket, fájdalmat és érzékenységet okozva.

Ha valakinek már korábban is voltak hidegre érzékeny fogai, például ínyvisszahúzódás vagy fogzománc kopás miatt, a fogfehérítés felerősítheti a panaszokat.

A hidegre érzékeny fog kezelése

Az érzékeny fogak nagyon sok kellemetlen percet tudnak okozni, szerencsére a modern fogászati megoldások lehetővé teszik, hogy hatékonyan kezeljük ezeket a problémákat. 

Fluoridos kezelések

A fluorid elősegíti a fogzománc remineralizációját, vagyis az ásványi anyagok visszajutását a zománcba, így az ellenállóbbá válik a savas ételek és italok okozta károsodással szemben. Ez különösen fontos akkor, ha a zománc elvékonyodott vagy sérült, mivel ez védi a fog belső rétegeit, a dentint és a fogbél idegeit, amelyek érzékenyek a külső ingerekre.

Továbbá segíthet lezárni a fogzománcon található mikroszkópikus repedéseket és a dentinben található dentincsatornákat, amelyeken keresztül a hideg ingerek eljutnak a fog idegekhez. 

Antibakteriális hatása révén gátolja a szájban lévő káros baktériumok elszaporodását, amelyek savakat termelve tovább károsíthatnák a fogzománcot.

Rendelői lakkok, fognyaki érzékenységet csökkentő fogkrémek

Az esztétikát, valamint a fogak és a fogágy egészségét nem veszélyeztető, azonban hideg érzékenységet okozó ínyvisszahúzódás esetén szóba jöhetnek a rendelői lakkok és a speciális fogkrémek is.

A lakkot a fogorvos és a dentálhigiénikus tudja felvinni az érintett fog nyaki részére. Előnyük, hogy azonnal hatnak és hosszan tartó (általában 6-12 hónapos) hatásuk van. Az ételek, valamint a fogkrémekben található abrazív anyag előbb-utóbb lekoptatják ezt a réteget és újból kialakulhat a fognyaki érzékenység.

Ennek kiküszöbölésére és bizonyos beavatkozásokat követően (fogkőeltávolítás vagy parodontális műtéti beavatkozás, stb) kialakult érzékenység kezelésére jó megoldást jelentenek a speciális, érzékenység csökkentő fogkrémek is. Ezen fogkrémek az első fogmosást követően hatnak, azonban kb. 1-2 hét alatt tudják kifejteni maximális hatásukat. Javasolt napi rendszerességgel használni őket, hogy a hatásuk tartósan megmaradjon.
Ilyen fogkrém a Curasept Biosmalto érzékeny fogakra, Elmex Sensitive vagy a Sensodyne Rapid.

Tömések készítése

A hidegre érzékeny fogak egyik gyakori oka a szuvasodás, a zománc kopása vagy a fog repedése. Ilyen esetekben a fogtömések készítése hatékony megoldás lehet az érzékenység megszüntetésére.

Ínyplasztika

Az ínyplasztika gyakori eljárás az ínyvisszahúzódás kezelésére, amely során új ínyszövet kerül beültetésre a visszahúzódott területekre. Ez segít csökkenteni a fogak érzékenységét és megakadályozza a további ínyproblémák kialakulását.

Gyökérkezelés

Ha a fogérzékenység súlyos, és más kezelések nem hoznak eredményt, a gyökérkezelés lehet a végső megoldás. Ennek során a fogorvos eltávolítja a sérült vagy elhalt fogbélt, megtisztítja a fog belsejét, majd speciális anyaggal tölti fel, hogy lezárja a fog gyökércsatornáit. 

Fogászati korona

• A korona teljesen befedi a fogat, ami megakadályozza, hogy a hideg, meleg, édes vagy savas ételek és italok közvetlenül érintkezzenek a fog belső részeivel. Ez különösen hasznos akkor, ha a zománc erősen károsodott vagy a dentin szabaddá vált.
• Ha a fog hidegérzékenységét a dentin vagy a fogbél irritációja okozza, a korona védőréteget biztosít a külső ingerekkel szemben. A hideg levegő vagy folyadék így nem éri el közvetlenül a fog idegvégződéseit, ezáltal csökkentve az érzékenységet.
• Amennyiben az érzékenység repedés vagy törés következtében alakult ki, a korona lezárja a repedést, megakadályozva, hogy a hideg levegő vagy folyadék tovább irritálja a fogat.

A hidegre érzékeny fog megelőzése 

A hidegre érzékeny fogak sok kellemetlenséget tudnak okozni a hétköznapok során, de szerencsére megelőzhetők és orvosolhatók. Léteznek otthoni módszerek is, illetve nagyon fontos rendszeresen felkeresni fogorvosunkat a professzionális kezelésekért!

Helyes fogápolás

• Figyeljünk a helyes fogmosásra, hogy fogainkat legalább naponta kétszer két percig körkörös mozdulatokkal tisztítsuk meg!
• Fontos, hogy puha, rugalmas fogkefét használjunk! Ezek kíméletesek az ínyhez és a fogzománchoz, minimalizálva az irritáció és a kopás kockázatát. Érdemes kikérni fogorvosunk tanácsát a legmegfelelőbb fogkefe kiválasztásához!
• A szónikus, elektromos fogkefék gyakran hatékonyabbak a hagyományos fogkeféknél.
• Válasszunk kifejezetten érzékeny fogakhoz és ínyhez kifejlesztett fogkrémeket, amelyek olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek segítenek csökkenteni az érzékenységet és erősítik a fogzománcot!
• Ne feledkezzünk meg a fogak közötti terület tisztításáról sem! Alkalmazzunk fogköz tisztító fogkeféket vagy fogselymet, hogy eltávolítsuk a lepedéket, ételmaradékokat!

Kiegyensúlyozott étrend

Étkezzünk változatosan és kiegyensúlyozottan, és korlátozzuk a cukros, valamint savas ételek és italok fogyasztását! Ezek ugyanis hozzájárulhatnak a fogzománc eróziójához és a fokozott érzékenységhez.

Rendszeres fogkőeltávolítás

Ne feledkezzünk meg a fogkőeltávolításról sem, hiszen a baktériumokkal teli plakkok károsíthatják a fogzománcot és növelhetik az érzékenységet!

Fogászati szűrővizsgálatok

Évente legalább kétszer ajánlott a fogászati kontroll. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a fogorvos időben észlelje és kezelje a laikus szemmel láthatatlan elváltozásokat, megelőzve a komolyabb problémák kialakulását.

Hidegre érzékeny fog esetén keresse fel rendelőnket személyesen!

Amennyiben hidegre érzékenyek a fogai, vagy bármilyen más fogászati problémával kapcsolatban további kérdései merültek fel, várjuk szeretettel rendelőkben, örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

Fogvesztés során számos fogpótló megoldás létezik, amelyek között a fogászati hidak nagyon népszerűek számítanak. Sok páciens azonban nem szeretné, ha szomszédos fogai lecsiszolásra kerülnének, számukra jelenthet jó megoldást a csiszolásmentes fogpótlás. De mit is jelent ez pontosan? Milyen előnyei és hátrányai vannak? Mennyire tartós a csiszolás nélküli fogpótlás? Cikkünkből most mindent megtudhat.

Mi az a csiszolás nélküli fogpótlás?

A hagyományos fogászati hidak készítése során a foghiánnyal szomszédos fogakat lecsiszolják és fogkoronával látják el. Sokan azonban szeretnék megőrizni a környező fogak épségét, esetükben csiszolás nélküli fogpótlás alkalmazható. Az eljárás lényege, hogy fogtömés méretű üregek, ún. kazetták kerülnek kialakításra a szomszédos fogakban, és a lecsiszolt fogkoronák helyett ezek lesznek a fogpótlás tartópillérei. 

Bizonyos esetben, főleg alsó metszőfog hiány esetén ún. Maryland-híd készítése is szóba jöhet. Ez a típusú pótlás a szomszédos fog nyelv felőli oldalára kiterjesztett szárnnyal rögzül a maradó fogazathoz, így mosolygás közben láthatatlan marad.

A csiszolás nélküli fogpótlás fémmentes, esztétikus fogszínű anyagból (préskerámia vagy cirkónium-oxid) készül, így teljesen természetes hatású.

A csiszolás nélküli fogpótlásnak van néhány feltétele:

• Elengedhetetlen, hogy a szomszédos fogakban megfelelő méretű kazetta legyen kialakítható, különben nem lesz stabil a pótlás.
• Fontos szempont, hogy ne legyen nagy a foghiány hossza. 

Jó megoldás a csiszolás nélküli fogpótlás rágófog pótlására?

A csiszolásmentes fogpótlás a legideálisabb a második kisőrlő fog (5-ös) pótlására, annak megfelelő mérete miatt. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy rágófog pótlására alkalmatlan. A 6-os és 7-es nagyőrlő fogak hiánya esetén mindenképpen érdemes más fogpótlásban gondolkodni.

A csiszolás nélküli fogpótlás előnyei

Nézzük most meg, hogy miért érdemes csiszolásments fogpótlásban gondolkodni!

• Remek alternatíva, ha szeretnénk elkerülni a fogpótlás során a fogak csiszolását.  
• Kiváló abban az esetben, ha a foghiányt határoló fogak már tömve vannak. Ilyenkor a régi tömések eltávolítása után  a fogba esztétikus inlayek kerülnek és megtörténik a hiány pótlása is.
• Költséghatékony: jóval kedvezőbb áron érhető el, mint az implantátum beültetése.
• Gyors megoldás, hiszen nem kell hosszú hónapokat várni, hogy elkészüljön  a fogpótlás, mint például az implantátumoknál, ahol a beavatkozást min. 2-3 hónapos csontosodási időszak követi.
• Fémmentes, így fémallergiások számára is ideális.
• Kíméletes a fog szöveteivel.

A csiszolás nélküli fogpótlás hátrányai

Van azonban néhány olyan szempont is, ami miatt érdemes más típusú fogpótlásban gondolkodni:

• A csiszolás nélküli fogpótlás nem annyira tartós és teherbíró, mint a fogászati hidak, implantátumok, és a pótlás gyakoribb cseréjére lehet szükség.
• Rágófog pótlására nem alkalmas.
• Csak kisméretű – max. 7-10mm – foghiány esetében, 1 hiányzó fognál alkalmazható.
• Harapási rendellenességek esetén nem ajánlott.

A csiszolás nélküli fogpótlás menete

Lássuk most, hogy mi is történik pontosan a csiszolás nélküli fogpótlás során!

1. Érzéstelenítést követően a szakorvos egy-egy kis, tömés méretű üreget hoz létre, amelynek jó alapja lehet például egy korábbi fogtömés.
2. A kazettákról lenyomat készül, amely alapján a fogtechnikus elkészíti a jól illeszkedő fogpótlást.
3. Ezt a fogpótlás beillesztése követi, és amennyiben nincs szükség igazításra, speciális ragasztóval rögzítésre kerül.

Csiszolás nélküli fogpótlás vs. fogimplantátum 

Mint az előbbiekben láthattuk, a csiszolásmentes fogpótlás költséghatékony lehet, de érdemes hosszabb távon gondolkodni, hiszen sokkal rövidebb az élettartama, mint például az implantátumoknak. 

A fogbeültetés szintén nem jár a környező fogak csiszolásával, ezért a páciensek többsége mára inkább a korszerűbb implantátumokat választja, a csiszolás nélküli fogpótlás kezd kiszorulni a gyakorlatból. Elsősorban akkor célszerű csak ezt a megoldást választani, ha a beültetés nem lehetséges. 

Hogy kinél alkalmazható az implantátum, az röntgen- vagy CT-felvétel, valamint a páciens személyes vizsgálata, szájhigiénés és dohányzási szokásaiknak felmérése után dönthető el.

Bizonyos állapotok vagy egészségügyi problémák kizárhatják a fogbeültetést vagy növelhetik az implantáció sikertelenségének kockázatát, például:

• súlyos, kezeletlen cukorbetegség
• véralvadási zavarok
• egyes gyógyszerek (pl. szteroidok, biszfoszfonát típusú csontritkulásra alkalmazott gyógyszerek, daganatellenes szerek stb.)
• korábbi, a foghiány területét érintő sugárterápia
• erős dohányzás

Mit érdemes tudni a fogimplantátumokról?

A fogimplantátumok mesterségesen kialakított, csavar formájú foggyökerek a hiányzó fogak területén, amelyekre a korona készül. Szövetbarát titánból készülnek, ami nem okoz kilökődési reakciót, az emberi szervezet tökéletesen képes befogadni.

ÉRDEKESSÉG: A Dentpoint Fogászati, Implantológiai és Parodontológiai Centrumban svéd (Astra Tech/Dentsply), svájci (Straumann) és német (ICX) implantátumokat alkalmazunk, amelyek a legmagasabb minőségű, prémium kategóriába tartoznak és örök garanciával rendelkeznek. 

Miért előnyösebb fogimplantátumot választani csiszolás nélküli fogpótlás helyett?

Nézzük most meg a fogimplantátumok legfőbb előnyei:

• A fogbeültetés hosszú távon tartósabb, mint más fogpótlási lehetőségek, például a híd vagy a kivehető pótlások. A pontos tervezés, a megfelelő műtéttechnika, a precízen elkészített fogpótlás és a rendszeres kontroll, valamint helyes ápolás mellett az implantátumok akár egy életen át hordhatók.
• Az implantátumokat kifejezetten úgy tervezik, hogy a természetes fogakra hasonlítsanak, így esztétikailag szinte észrevehetetlenek.
•  Az implantátumok stabil alapot nyújtanak a fogpótlásoknak, ami segít a hatékony rágásban és a beszédminőség javításában.
• A fogbeültetés fájdalommentes, helyi érzéstelenítésben elvégezhető beavatkozás.

Csiszolás nélküli fogpótlás árak

A  csiszolás nélküli fogpótlás árát úgy érdemes kalkulálni, hogy a fogakba 2 db kerámia inlay kerül, valamint magának a hiányzó fognak az elkészítése történik. 

A fogpótlással kapcsolatban mindenképp keresse fel fogorvosát, hogy hosszú távon a legesztétikusabb és legtartósabb eredmény születhessen.

Árainkról bővebben itt tájékozódhat >>

Keressen bennünket telefonon, interneten, vagy látogasson el rendelőnkbe személyesen!

Amennyiben további kérdései vannak a csiszolás nélküli fogpótlásokkal, illetve az implantátumokkal kapcsolatban, örömmel állunk rendelkezésére!  Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

A fogpolírozás fényessé és simává teszi a fogakat, azonban nem kizárólag esztétikai előnyei vannak. Fogkőeltávolítással együtt segít a fogszuvasodás és az ínygyulladás kialakulásának megelőzésében, megakadályozza a rossz leheletet. A cikkben most körbejárjuk, hogy mi is pontosan a fogpolírozás? Miért fontos? Milyen gyakran szükséges elvégezni és mire számíthatunk a kezelés során? Valamint az is kiderül, hogy ajánlott-e otthon polírozni fogakat.

Fogpolírozás: mit jelent és hogyan történik?

A fogpolírozás egy olyan professzionális szájhigiénés kezelés, melynek segítségével a eltávolíthatók a lerakódott szennyeződések és baktériumok a fogakról és a fogközökből. 

A fogpolírozás egy rutineljárás, melyet a fogak állapotának felmérése és a szuvasodások, zománchibák kezelése előz meg.

Fogkőeltávolítás és fogpolírozás a tökéletes fogak és íny egészségéért

Az esztétikai tisztítást első lépése a legtöbb esetben a fogkőeltávolítás. A fogak felszínén ugyanis lepedék (plakk) keletkezik, amelyből a nyálban oldott szervetlen anyagok hatására fogkő alakul ki, ez pedig fogínygyulladáshoz és a fogágybetegséghez, súlyos esetben a fogak elvesztéséhez is vezethet. A fogkőeltávolítás történhet hagyományos módon kéziműszerekkel, azonban a modern fogorvosi rendelőkben már az ultrahangos fogkőeltávolítás számít bevett módszernek.

Ezt követi a fogak polírozása melynek során finom sörtéjű kefével és speciális polírozó pasztával a szakember eltávolítja a szennyeződéseket és baktériumokat a fogakról, sima, fényes felületet teremtve a fogfelszínen.

A nem jól hozzáférhető helyekről és az íny feletti részről ún. homokfúvó polírozóval távolíthatók el a legapróbb lerakódások is. A készülék apró porszemcséket fúj nagy nyomással a fogfelszínre. Ennek segítségével szabadítja meg a fogakat például a dohányzás, tea- és kávéfogyasztás, vagy a cékla, spenót, vörösbor okozta elszíneződésektől, makacs lerakódásoktól. Jelentős különbség tapasztalható a fogpolírozás előtt és után.

Mi történik a fogpolírozás során?

• A fogak felszínének simítása
• A foltok eltávolítása
• A fogak megtisztítása a lepedéktől
• A fogak fényesítése

Sokszor előfordul, hogy egy szájsebészeti beavatkozás során a gyökeret borító fogcement feltárul. A terápiás polírozás segít eltávolítani a cementum felszínéről a mikroflórát és az endotoxinokat.

Milyen előnyei vannak a fogpolírozásnak?

A fogpolírozás segíthet megelőzni számos fogászati problémát.

Csökkenti a fogkőképződést

A foglepedék még a legtökéletesebb szájhigiénia mellett is felhalmozódik, többek között ezért is fontos a félévente történő professzionális tisztítás. Nemcsak a lerakódott lepedék kerül eltávolításra a kezelés során, hanem a fogpolírozás segít abban is, hogy fogak hosszabb ideig fogkőmentesek maradjanak.

A baktériumok eltávolítása

A fogpolírozás segít megszabadítani a szájüreget a káros baktériumoktól. Bár a lepedék a baktériumok melegágya, a fogpolírozás hatékony a visszaszorításukban.

Megőrzi a fogzománc épségét

A fogzománc védi az alatta lévő érzékeny rétegeket. Ha a zománc sérül, azt sajnos nem lehet helyreállítani. Fogpolírozással  azonban megőrizhető a fogzománc épsége, mivel a polírozás eltávolítja a baktériumokat és a lepedéket, amelyek a zománc erózióját okozzák.

Csökkenti a fogágybetegség kialakulásának esélyét

A lerakódott fogkő jelentős szerepet játszik az ínybetegségekben, mivel a baktériumoknak lehetőséget biztosít arra, hogy bejussanak a fogak és az íny közé. Ha a fogak polírozásával eltávolítjuk a foglepedéket, kisebb az esélye a fogágybetegség kialakulásának.

Segít elűzni a rossz leheletet

A rossz lehelet lehet a szájüregi baktériumok felhalmozódásának eredménye, bár más okok is állhatnak a kellemetlen szájszag mögött. A fogpolírozással azonban csökkenthető a baktériumok száma, így megelőzhető a kellemetlen lehelet is.

Javítható a fogak esztétikai megjelenése

Nem illúzió, hogy a fogpolírozás után a fogak ragyogóbbnak tűnnek. A fogpolírozás ugyanis segít eltávolítani a fogakon lévő felszíni szennyeződéseket, amelyeket egyszerű fogmosással nem tudunk eltüntetni. 

Mire készüljek a fogpolírozás során?

A fogpolírozás egy rövid, teljesen fájdalommentes kezelés, mely a fogak és az íny állapotától függően körülbelül 20-45 percig tart.  

Egyszerű és teljesen kockázatmentes eljárásról van szó, ami mindenki esetében biztonsággal végezhető. Ugyanakkor egyes fogászati állapotok – például a nagyon érzékeny fogak vagy fogzománc kopása – kíméletesebb polírozási módszert igényelhetnek.

Mennyi időnként szükséges a fogak polírozása?

A túl gyakori, akár heti rendszerességgel végzett fogpolírozás nem ajánlott, mert elkoptathatja a fogzománcot és érzékennyé teszi a fogakat. 

Ahhoz, hogy a fogak fényesek maradjanak, félévente érdemes professzionális tisztítást végeztetni, amely magában foglalja a fogkőeltávolítást és a fogpolírozást is.

Érdemes ugyanakkor azt is szem előtt tartani, hogy nincs két egyforma páciens. Azok számára, akiknél gyorsabban keletkezik fogkő, vagy bármilyen parodontális problémával küzdenek, akár 3-6 havonta is indokolt lehet a kezelés. Erről érdemes a kezelőorvossal egyeztetni.

A fogpolírozás otthon is elvégezhető?

Rengeteg otthoni fogpolírozó készletet lehet vásárolni. Ezek általában szódabikarbónát vagy más típusú csiszolóanyagokat használnak a fogak súrolására. Bár a szódabikarbónának számtalan előnyét ismerjük, az otthoni fogpolírozás mégsem ajánlott. 

Egyes termékek olyan összetevőket tartalmazhatnak, amelyek túl kemények a fogak számára. Ha sokat csiszoljuk a fogakat, akkor:

• koptathatják a fogzománcot
• károsíthatják a fogfelszínt
• több baktérium maradhat a fogakon
• irritálhatják az ínyt

Kaphatók különböző otthoni fogpolírozó készülékek is, ezek használata szintén nem ajánlott, mert könnyen kárt tehetnek a zománcban, fogérzékenységet okozhatnak, vagy megsérthetik az ínyt.

A legjobb eredmény, valamint a fogak és az íny tökéletes egészségének megőrzése érdekében fontos fogorvosi rendelőt felkeresni.

Sajnos a legalaposabb fogápolás mellett is előfordul, hogy a fogakról nem sikerül megfelelően eltávolítani a lepedéket és a szájüregben felszaporodnak a baktériumok. Ezért fontos a fogkő rendszeres eltávolítása és a fogak polírozása.  

A fogak professzionális tisztítása egyben jó alkalom arra is, hogy a fogak és a szájüreg esetleges egyéb, még nem észlelhető megbetegedéseit kiszűrjék, és így időben megtörténjen a kezelés. 

Fogpolírozás ár: mennyibe kerül a kezelés?

A fogpolírozás ára elsősorban attól függ, hogy  milyen szintű fogtisztításra van szükség. A Dentpointnál lehetőség van professzionális ultrahangos fogkőeltávolításra és polírozásra, valamint homokfúvásra és polírozásra mindkét állcsonton. Parodontológiai árainkról itt tájékozódhat >>

Érdeklődjön telefonon, illetve itt, az interneten – vagy keresse fel rendelőnket személyesen!

Várjuk szeretettel rendelőkben és minden fogászati kérdésben örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

A parodontológus a fogászaton belül a  fogíny, fogágy és a szájnyálkahártya megbetegedéseivel foglalkozó szakorvos. A terület fontossága igen nagy, tekintve, hogy a fogágybetegség rendkívül veszélyes egészségügyi probléma és a felnőtt lakosság körében nagyon gyakran fordul elő, a fogszuvasodáshoz hasonlóan ún. népbetegség. A cikkben körbejárjuk, hogy milyen betegségek esetén kell parodontológus szakorvoshoz fordulni és milyen kezeléseket végez a parodontológus.

Milyen betegségekkel foglalkozik a parodontológus?

A parodontológus szakorvos a fogakat körülvevő szövetekre specializálódott:

• a fogínyre
• a fogágyra: ide tartozik a fogakat körülvevő csontállomány, a foggyökerek felszínét borító cement, és a kettő közti rostrendszer
• valamint a szájnyálkahártya elváltozásaira. 

Ezeken a területeken igen gyakoriak a különböző gyulladásos folyamatok, amelyek kezeletlenül komoly szájüregi problémákat, sőt, akár a test egészét érinthető megbetegedéseket is okozhatnak. Milyen betegségekről van szó?

Fogínygyulladás

A fogíny gyulladása egy különösen gyakori egészségügyi probléma, amelyet leggyakrabban a helytelen vagy nem rendszeres fogápolás, azaz a nem megfelelő szájhigiéné okoz. Étkezés után ugyanis lepedék, másnéven dentális plakk keletkezik a fogakon, amelyben hasznos és kórokozó baktériumok is megtalálhatóak. 

Ha a fogápolás nem megfelelő módon történik, akkor a láthatatlan réteg vastagodni kezd, a káros baktériumok pedig elszaporodnak. Ha a lepedék továbbra sem kerül eltávolításra, akkor megszilárdul és fogkő képződik belőle. A kórokozók pedig irritálják az ínyt, fogínygyulladást okozva. 

Milyen tünetek esetén forduljunk parodontológushoz? 

• Vörös, duzzadt, érzékeny íny
• Fogínyvérzés
• Kellemetlen szájszag
• Mozgatható fogak

Ha ezekkel a tünetekkel találkozunk, akkor mindenképpen be kell jelentkezni egy fogorvosi vizsgálatra, ahol professzionális fogtisztítást, azaz fogkő-eltávolítást végeznek, és szükség esetén további kezelést javasolnak. Figyelem! A fogínygyulladás tünetei gyakran nehezen vehetőek észre, éppen ezért javasolt félévente bejelentkezni fogorvosi vizsgálatra! 

A kezeletlen fogínygyulladás hosszú távon fogyágybetegséget, azaz közismertebb nevén fogínysorvadást okozhat.

A fogínygyulladásról ebben a cikkben írtunk bővebben >>

Fogágybetegség, azaz fogínysorvadás

A fogágybetegség népbetegség, amely becslések szerint akár a magyar lakosság 80-90%-át is érintheti, de sajnos rendkívül kevesen tudnak róla. Egy baktériumok okozta, krónikus gyulladásról van szó, amely a fogakat tartó csontállomány pusztulásához, ezáltal a fogak meglazulásához, elveszítéséhez vezet. 

Ráadásul a kezeletlen gyulladás a szervezet egészére is kihathat. Összefüggést találtak ugyanis a fogágybetegség és a:

• Szív- és érrendszeri betegségek;
• Cukorbetegség;
• Ízületi problémák;
• Koraszülés, magzati komplikációk;
• Foltos hajhullás,
• Különböző szemet érintő betegségek között.

A fogágybetegség felismerése kezdeti stádiumban rendkívül fontos lenne, ugyanis eleinte a káros folyamatok visszafordíthatóak, később már csak lassítani lehet a betegség lefolyását. A parodontológus hatékony kezelési tervet tud készíteni a betegség bármely fázisában. 

Milyen tünetek esetén forduljunk parodontológushoz? 

• fogínyvérzés,
• ínyduzzanat, íny dagadás,
• fogíny fájdalom (a fogínysorvadást megelőző és kísérő ínygyulladás tünete),
• rossz lehelet,
• a fogíny visszahúzódása,
• fogak elvándorlása
• nagy mennyiségű fogkő felhalmozódása, valamint
• előrehaladottabb állapotban a fogak mozgathatósága,
• illetve kisebb trauma okozta kiesése.

A fogágybetegségről ebben a cikkben írtunk bővebben>>

Ínyvisszahúzódás, ínyrecesszió

Az ínyrecesszió azt jelenti, hogy a fogíny a foggyökér irányában visszahúzódik a fogakról. Ez leggyakrabban a túlságosan erőteljes fogmosás következtében történik meg, de más kiváltó okok is lehetnek, például:

• Nem megfelelő szájhigiéné,
• Fogínygyulladás, fogágybetegség;
• Örökletes tényezők;
• A fogak rendellenes helyzete, rossz harapás;
• Piercing az ajakban és a nyelvben.

Az ínyrecesszió során a foggyökér ki van téve az élelmiszerek okozta hőmérsékleti és kémhatásbeli változásoknak, a külső mechanikus ártalmaknak és érintkezik a szájban található baktérium flórával is. Kezeletlenül fogínygyulladás, fogágybetegség és fogszuvasodás is kialakulhat. 

Milyen tünetek esetén forduljunk parodontológushoz? 

• Fognyaki érzékenység (hideg-meleg érzékenység) 
• Fogak “nagyobbak lesznek”, mivel a fog felületéből több látható, mint korábban
• Duzzadt, vörös fogíny, kellemetlen lehelet (a kísérő fogínygyulladás miatt) 

Az ínyrecesszióról itt írtunk bővebben>>

További betegségek

A fenti betegségek a leggyakrabban előforduló egészségügyi problémák, azonban természetesen egyéb ínybetegségek is előfordulhatnak, amelyről itt található bővebb információ>>

Milyen kezeléseket végez a parodontológus? 

A parodontológus szerepe a megelőzésben

Ahogy már említettük, a szájüregi megbetegedések legfőbb oka a nem megfelelő szájhigiéné. Éppen ezért a parodontológus szakorvos egyik alapvető feladata a szájhigiénés oktatás, motiválás. 

A jó szájhigiéné fenntartásához azonban rendszeres, professzionális fogtisztításra, azaz depurálásra, fogkőeltávolításra is szükség van, amit kizárólag fogorvosi rendelőben lehet elvégezni. 

Ezt a két feladatot a parodontológus mellett ugyanakkor végezheti képzett dentálhigiénikus is. 

Parodontális tasakok tisztítása

Már a fogágybetegség korai stádiumaiban megjelennek a parodontális tasakok, vagy ínytasakok, amelyek melegágyai a fertőzés továbbterjedésének. Ezeket – mélységüktől függően – kétféle módszerrel lehet megtisztítani:

• Zárt kürett: helyi éréstelenítésben, speciális kézi műszerekkel tisztítjuk meg a fogak mellett lévő, nem túl mély tasakokat
• Nyitott kürett: ez már parodontális sebészeti beavatkozás, amely során az ínyen metszéseket készítünk, és így tisztítjuk ki a zárt kürett után visszamaradt, gyulladásmentes tasakokat. Végül az ínyt varratokkal visszavarrjuk.

Sínezés

A művelet során a mozgó fogakat egymáshoz rögzítjük. Több típusa van:

• Ideiglenes sínezés: a gyógyulás elősegítése érdekében rögzítjük a fogakat egymáshoz
• Végleges sínezés: célja a fogak további vándorlásának megakadályozása
• Retenciós sínezés: fogszabályozás utáni sínek, amelyek a kezelés befejezése után megakadályozzák a fogak visszamozdulását

Lepedékfenntartó tényezők megszüntetése

Ha a tömések, rögzített vagy kivehető pótlások rosszul illeszkednek, a tisztítás nehezebbé válik és sokkal gyakrabban kialakulhat fogágyprobléma. Ilyenkor a régi, rosszul illeszkedő pótlásokat, töméseket cserélni kell. 

A Dentpoint Parodontológiai és Implantológiai Centrumban nagy tapasztalattal rendelkező magasan képzett Parodontológus szakorvosok várják pácienseinket, a legkorszerűbb berendezésekkel.

Amennyiben az itt olvasottak bizalmat ébresztettek Önben vagy további kérdései merültek fel, honlapunkon felvilágosítást kérhet vagy időpontot is foglalhat rendelőnkbe. Ezen felül e-mailen (info @ dentpoint . hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen állunk rendelkezésére.

Várjuk szíves érdeklődését!

A gyökércsúcs rezekció, azaz gyökércsúcs eltávolítás egy olyan sebészeti eljárás, amellyel újabb esély nyílik a fog megtartására még akkor is, ha a hagyományos gyökérkezelés sikertelen volt. Írásunkban összefoglaljuk, hogy pontosan mit takar ez a beavatkozás, mikor szükséges és hogyan zajlik a gyógyulás.

Mi az a gyökércsúcs rezekció? 

A gyökércsúcs rezekció egy olyan műtét, amelynek során eltávolításra kerül a fog gyökerének egy része, a gyökércsúcs, illetve a területen található gyulladt szövetek. A beavatkozás gyakran egy utolsó esélyt jelent a fog megtartására még akkor is, amikor a gyökérkezelés többszöri próbálkozásra is sikertelennek bizonyul. Bár a műtét a többi szájsebészeti műtéthez képest viszonylag kisebb traumával jár, mégis nagyfokú óvatosság és hozzáértés szükséges hozzá. 

Mikor lehet szükség a gyökércsúcs rezekcióra? 

Számos olyan eset fordulhat elő, amikor a gyökércsúcs rezekció jelent egyedüli megoldást a fog megőrzésére. A leggyakoribb ilyen esetek a következők: 

• A fog csatornarendszerének egy része nem teljesen átjárható az általunk használt műszerekkel, így nem tisztítható 
• Olyan krónikus, gyökércsúcs körüli gyulladásos folyamat zajlik, amely a korábbi kezelések ellenére sem képes magától elmúlni
• A fog gyökere körül ciszta található: a ciszta egy jóindulatú elváltozás, gyakorlatilag egy tömlőt jelent, amely folyadékkal van teli. A tömlő nyomást gyakorol a csontállományra, és annak progresszív felszívódását okozza
• Ha a gyökértömő anyag a csúcsi résznél nagy mértékben túlpréselődik a gyökércsatornán és a csontszövetbe kerül, így panaszt okoz
• Ha gyökértömés során a gyökércsatorna kiszárítása nem valósítható meg

Mikor nem javasolt a gyökércsúcs rezekció? 

Ahhoz, hogy a beavatkozás sikeres legyen, számos feltételnek kell teljesülnie. Lássuk, mikor nem javasolt a műtét:

• Nem tölti ki résmentesen a gyökércsatornát  a gyökértömés – ilyenkor műtét előtt érdemes cserélni azt
• Ha a fog hossza nem megfelelő: a gyökércsatorna rezekció során legalább 2-3mm-t, de maximum a foggyökér 1/3 részét szabad eltávolítani. Ha nem marad ugyanis elegendő hosszúságú foggyökér, akkor a fog instabillá válhat
• Ha bizonyos anatómiai képletek túl közel helyezkednek el a foghoz és nagy a kockázata a sérülésveszélynek: ilyen lehet például alsó őrlőfogak esetén az alsó állcsontban futó idegcsatorna közelsége
• Ha a fog körül mély tasak található mely a gyökércsúcsig ér
• Ha a fogat körülvevő csontállomány jelentős pusztulása figyelhető meg, és a fog rögzítettsége nem elegendő
• Ha a páciens általános egészségi állapota nem megfelelő

A foggyökér rezekció menete

Előkészítő lépésként el kell végezni a fog gyökérkezelését, illetve meglévő gyökértömés esetén ellenőrizni kell annak állapotát. Az az ideális, ha minél kevesebb idő telik el a gyökérkezelés és a foggyökér rezekció között. A két beavatkozás egyszerre is elvégezhető. 

Maga a műtét nagyságrendileg 30-45 percet vesz igénybe. A gyökérkezeléssel ellentétben nem a fog koronája, hanem a foggyökér felől kerül feltárásra a terület.

A foggyökér rezekció lépései

1. Érzéstelenítés: a műtétet helyi érzéstelenítésben végezzük, így a beavatkozás teljesen fájdalommentes
2. Lebenyképzés
3. A gyökércsúcsot fedő csont feltárása
4. A gyökércsúcs eltávolítása a gyulladt területtel együtt: nagyon fontos, hogy a teljes gyulladt szövetállomány eltávolításra kerüljön, máskülönben fennáll a veszélye a fertőzés kiújulásának
5. Bizonyos esetekben gyógyszeres tömés alkalmazása szükséges (ún. retrográd gyökértömés) a gyökércsatorna résmentes lezárására a csúcsi részen
6. Seb zárása

Foggyökér rezekció után: gyógyulás, esetleges szövődmények

A foggyökér rezekció után 7-10 nappal kerül sor a varratszedésre. Mire kell figyelni a sikeres gyógyulás érdekében? 

• A sebet nem szabad dörzsölni
• Javasolt klórhexidin tartalmú szájvíz használata
• Ne cigarettázzunk! 
• Forró ételek fogyasztása és meleg helyek látogatása (pl. szauna) kerülendők
• Szintén érdemes kerülni a megeröltetést, előre hajolást

A kezelést követő 6. hónapban szükséges fogászati kontroll röntgenkép készítése. Ezután fél évente szükséges kontroll a 2. év végéig. Ezalatt az idő alatt az esetek kb. 80%-ában a csonthiány területén új, egészséges csontállomány fejlődik. Ezután a fog gyógyultnak tekinthető, és még hosszú ideig megőrizhető. 

Fontos tudni azonban, hogy az a fog, amelynek a gyökércsúcsa eltávolításra került, már csökkent teherbírású például fogászati híd készítésénél.

Ezen kívül érdemes tisztában lenni vele, hogy a beavatkozás sikerességére nincs garancia: ha a röntgenfelvétel alapján a műtétet követő hónapokban nem látható javulás, előfordulhat, hogy a fogat mégis el kell távolítani. 

Melyek lehetnek a gyökércsúcs rezekció szövődményei?

Mint minden műtéti beavatkozásnak, a gyökércsúcs rezekciónak is lehetnek szövődményei. Szerencsére jó műtéti technikával és megfelelő utókezeléssel ezek a szövődmények ritkának mondhatók. Melyek a leggyakoribb szövődmények? 

• Vérzés a műtét helyén
• Vérömleny kialakulása
• Fertőzés miatt keletkező gyulladás
• A környező anatómiai képletek pl. Idegek, erek sérülése

Normális-e a gyökércsúcs rezekció utáni duzzanat, fájdalom?

Természetesen előfordulhat fájdalom és duzzanat a műtét helyén. A kellemetlenségek legjobban jegeléssel, és fájdalomcsillapítók szedésével enyhíthetők. Antibiotikum szedése minden esetben szükséges a beavatkozást követően az orvos utasításai alapján. Azonban ha a fájdalom nem múlik, esetleg lázat tapasztalunk, konzultáljunk a kezelőorvossal! 

Gyökércsúcs rezekció árak

A gyökércsúcs rezekció a többi szájsebészeti műtéthez képest kisebb beavatkozás, és a felhasználandó anyagok mennyisége is viszonylag alacsony. A gyökércsúcs rezekció pontos áráról a fogászati árak aloldalunkon tájékozódhat.

Amennyiben az itt olvasottak bizalmat ébresztettek Önben vagy további kérdései merültek fel, honlapunkon felvilágosítást kérhet vagy időpontot is foglalhat rendelőnkbe. Ezen felül e-mailen (info @ dentpoint . hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen állunk rendelkezésére.

Várjuk szíves érdeklődését!