A fogágybetegség korai felismerése segít megakadályozni, hogy a gyulladás súlyos következményekhez, például fogvesztéshez vagy szisztémás betegségek kialakulásához vezessen. A klinikai vizsgálat és a röntgenfelvétel, valamint szükség esetén a mikrobiológiai elemzések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a fogágy állapotáról és hatékony kezelési tervet készíthessünk. Cikkünkben most most mindent megtudhat a parodontitis diagnosztikai lépéseiről.

Miért fontos a fogágybetegség diagnosztikája?

A fogágybetegség, más néven parodontitis, a fogak körüli szövetek krónikus gyulladását és károsodását jelenti. Felismerése több szempontból is kulcsfontosságú. Nem csupán a fogak és az íny állapotának megőrzésében, hanem a teljes test egészségének védelmében is alapvető szerepet játszik. Az időben elvégzett szűrések segítenek elkerülni a súlyos szövődményeket és a fogágybetegség hosszú távú hatásait.

1. Segíthet megelőzni a fogak elvesztését

A fogágybetegség fokozatosan rombolja a fogak rögzítő rendszerét, beleértve az ínyt, a foggyökér körüli szöveteket és a csontot. Ha a problémát időben feltárjuk, a folyamat megállítható, vagy akár visszafordítható.

2. A szájüreg egészségének fenntartása

A parodontitis tartós, krónikus gyulladást okoz a szájüregben, amely kellemetlen tünetekkel, például rossz lehelettel, ínyvérzéssel és fájdalommal járhat. A diagnosztikai vizsgálatok lehetővé teszik a gyulladás pontos azonosítását és megfelelő kezelését.

3. Szisztémás betegségek megelőzése

Kutatások szerint a parodontitis összefüggésbe hozható olyan súlyos betegségek kialakulásával, mint:

• a szív-érrendszeri betegségek,
• a cukorbetegség súlyosbodása,
• komplikációk a várandósság idején.

4. Egyéni kezelési terv kidolgozása

A pontos diagnosztika segítségével személyre szabott kezelési terv készíthető. Ez biztosítja, hogy a kezelés hatékony legyen, és a páciens megkapja az állapotának megfelelő legjobb ellátást.

A fogágybetegség diagnosztikájának lépései

Most pedig nézzük meg, hogy mi történik pontosan a rendelőben!

Klinikai vizsgálat

A fogágybetegség pontos diagnosztizálásának alapja, a klinikai vizsgálat. Ez magában foglalja a szájüreg és a fogak körüli szövetek részletes felmérését, hogy meghatározható legyen a fogágy állapota és az esetleges fogínygyulladás vagy fogágybetegség mértéke.

Parodontális szondázás

A klinikai vizsgálat első lépése, hogy egy speciális eszközzel, úgynevezett parodontális szondával megmérjük a fogak körüli tasakok mélységét. 

Ez alapján az alábbi állapotok azonosíthatók:

• Egészséges fogágy: A tasakmélység nem haladja meg a 3 mm-t.
• Ínygyulladás (gingivitis): A tasakmélység enyhén megnövekedett, de nincs tapadásveszteség.
• Fogágybetegség (parodontitis): A tasakmélység meghaladja a 4 mm-t, amely már a fog rögzítő rendszerének károsodását jelzi.

Minden fog mellett több ponton – általában hat helyen –  végzünk méréseket, hogy pontos képet kapjunk a fogágy állapotáról.

Íny és szövetek állapotának vizsgálata

A szondázás mellett a fogíny színét, állagát és vérzésre való hajlamát is ellenőrizzük. A következő tünetek az ínygyulladás vagy fogágybetegség jelenlétére utalhatnak:

• ínyvérzés szondázás közben,
• az íny duzzadtsága, vöröses elszíneződése,
• a fogíny visszahúzódása.

Mobilitás vizsgálata

Ellenőrizzük továbbá a fogak mozgathatóságát is. A mobilitás ugyanis a fogágy károsodására utalhat. Ennek mértéke alapján meghatározható a betegség előrehaladása.

Röntgenvizsgálat 

A röntgenfelvétel pontosan azonosítja a fogágybetegség mértékét, ami nélkülözhetetlen a diagnózis megerősítéséhez és a kezelés megtervezéséhez. Ilyenkor felmérjük a csontállomány állapotát, ez különösen azért fontos, mivel a fogágybetegség során a csontpusztulás gyakran látható jelek nélkül kezdődik. 

Röntgennel az alábbiak vizsgálhatók:

• Csontállomány csökkenése,
• Tasakok alatti csontpusztulás,
• Fogak körüli gyulladásos elváltozások.

Az egyszerűbb és összetettebb esetekhez megfelelő típusú röntgenfelvétel készítése biztosítja, hogy a betegséget a lehető leghatékonyabban tudjuk kezelni:

• Panoráma röntgen: Átfogó képet nyújt a teljes szájüregről, beleértve az állkapocs és az arcüreg területeit is.
• Parodontális röntgenstátusz: Részletesebb képet ad a fogak és a csontállomány pontos állapotáról. Ez a módszer 14 különálló felvételből áll, amelyek az egyes fogakat és azok környezetét ábrázolják.
• CBCT felvétel: komplexebb, előrehaladottabb eseteknél, csonttasakok és furkáció érintettség (a többgyökerű fogak gyökerei között történő csontpusztulás) megléténél részletgazdagabb, háromdimenziós képet kapunk, amivel még pontosabb diagnózist és prognózist lehet felállítani.

NEM ÁRT TUDNI: A Dentpointnál a röntgenvizsgálatok során a legmodernebb eszközöket használjuk, amelyek alacsony dózisú sugárzást bocsátanak ki. 

Mikrobiológiai vizsgálat

A mikrobiológiai vizsgálat a fogágybetegségek diagnosztikájának egy speciális eleme, mellyel azonosíthatók a fogágybetegséget okozó parodontopatogén kórokozók. Ezek a fogak körüli gyulladásért, csontpusztulásért és tasakképződésért felelősek.

A mikrobiológiai vizsgálatok segít:

• azonosítani a fogágybetegséget okozó baktériumtörzseket,
• megállapítani a betegség súlyosságáért felelős kórokozók pontos típusát,
• javítható a kezelés hatékonysága célzott antibiotikum kúrával.

Hogyan zajlik a mikrobiológiai vizsgálat?

1. Egy steril eszközzel mintát veszünk a tasakok mélyéről.
2. A mintát egy speciális laboratóriumba küldjük, ahol elemzik a benne található baktériumokat.
3. A laboratórium megállapítja a jelenlévő baktériumok típusát és mennyiségét.

Milyen baktériumokat keresnek?

• Porphyromonas gingivalis: Az egyik legfőbb parodontopatogén baktérium.
• Treponema denticola: Gyakran jelen van súlyos fogágybetegségek esetén.
• Aggregatibacter actinomycetemcomitans: A csontpusztulásért felelős egyik kórokozó.
• Prevotella intermedia: Gyulladást okozó baktérium.

Mikor van szükség mikrobiológiai vizsgálatra?

• ha súlyos vagy előrehaladott fogágybetegség gyanúja áll fenn,
• ha a betegség nem reagál a szokásos kezelési eljárásokra,
• ha célzott antibiotikum kúra szükséges,
• ha felmerül speciális kórokozók gyanúja.

Mi történik fogágybetegség diagnosztizálása esetén?

A fogágybetegség diagnosztikáját követően részletes, személyre szabott kezelési tervet állítunk össze. A kezelés első lépése a szájüreg professzionális tisztítása és a szájhigiénia javítása. Ez magában foglalja a szájhigiénés tanácsadást, az ultrahangos fogkő-eltávolítást, a fogak polírozását és a hibás koronaszélek simítását. Enyhébb esetekben ez a beavatkozás, kiegészítve a helyes otthoni fogápolási technikák elsajátításával, elegendő lehet a gyulladás megszüntetésére és a fogágy egészségének helyreállítására. A hatékony gyógyulás és a hosszantartó gyulladásmentes állapot eléréséhez ebben a szakaszban már szükséges a dohánytermékek használatát csökkenteni, majd teljesen megszüntetni.

Ha azonban a gyulladás nem szűnik meg, a következő lépés az ínytasakok mélytisztítása, azaz a tasakküret. Ez helyi érzéstelenítésben történik, és a tasakokban található fogkő, lerakódások és gyulladt szövetek eltávolítására szolgál.

Súlyosabb esetekben, amikor a tasakküret sem hoz teljes gyógyulást, műtéti beavatkozásokra lehet szükség, például nyitott parodontális kürettálásra vagy csontpótlásra. A regeneráció során a modern csontpótló anyagok segítenek pótolni a hiányzó csontállományt, miközben az ínyt visszahelyezik és mikrosebészeti technikával zárják le. 

A fogágybetegség kezelése után elengedhetetlen a rendszeres ellenőrző vizsgálat és a fenntartó tisztítás, mivel ez a krónikus állapot bármikor tünetek nélkül is kiújulhat. A megfelelő otthoni fogápolás és az időben elvégzett kontrollvizsgálatok biztosítják a hosszú távú tünetmentességet.

Amennyiben a fogágybetegséggel vagy bármilyen más fogászati problémával kapcsolatban további kérdései merültek fel, várjuk szeretettel rendelőkben, örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

Egészségünk és jó közérzetünk érdekében kulcsfontosságú, hogy kiváló állapotban legyenek fogaink. Egy gyulladt fog például nemcsak kellemetlen fájdalmat okozhat, hanem rendszerszinten is komoly hatása lehet, a góc testünk különböző területein idézhet elő problémákat.

Cikkünkben most megnézzük, hogy milyen betegségekért lehet felelős, és miért fontos, hogy már a korai jelekre odafigyeljünk, és rendszeresen részt vegyünk a fogászati szűrővizsgálatokon.

Hogyan alakul ki a gyulladás a fogban?

Mielőtt rátérnénk, hogy a gyulladás milyen problémákat idézhet elő testszerte, először nézzük meg lépésről lépésre, hogy hogyan alakul ki a fogban.

1. Plakk képződés

A foggyulladás általában a fogak felszínén képződő lepedék felhalmozódásával kezdődik. Ez a színtelen filmréteg baktériumokat tartalmaz. Ha a lepedék nem kerül eltávolításra rendszeres fogmosással és fogselyem használatával, idővel megkeményedik és fogkővé alakul.

1. Baktériumok elszaporodása

A lepedékben található baktériumok savakat termelnek, amelyek károsítják a fogzománcot. A baktériumok bejuthatnak a fog belső részébe, a fogbélbe (pulpa), ahol az idegek és az erek találhatók.

Fogbélgyulladás (pulpitis)

Amikor a baktériumok elérik a fog belsejében található fogbelet, fogbélgyulladás (pulpitis) alakul ki. Ez súlyos fájdalommal jár, mivel az idegek érintettek. A gyulladás lehet reverzibilis, ha időben kezelik, de ha nem, visszafordíthatatlanná válhat, ami a fog elhalásához vezethet.

Fogtályog

A kezeletlen foggyulladás következtében a fertőzés továbbterjedhet a fog gyökércsúcsa körüli területre, tályogot (gennyes gyulladást) okozva. Ez fájdalommal és duzzanattal jár, és a fertőzés a környező szövetekre is átterjedhet, valamint a véráramba juthat, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Milyen jelei vannak, ha gyulladt a fog?

A foggyulladás különböző tünetekkel járhat, amelyeket érdemes időben felismerni, hogy elkerüljük a súlyosabb szövődményeket. 

Íme a leggyakoribb jelek:

Fájdalom

• Állandó vagy lüktető fájdalom: A foggyulladás leggyakoribb tünete az állandó vagy lüktető fájdalom, amely akár az egész állkapocsba is kisugározhat.
• Érzékenység: A szenzitivitás hideg vagy meleg, illetve édes ételek és italok fogyasztásakor jelezheti a gyulladást.

Duzzanat és vörösség

• Ínyproblémák: A gyulladt íny vörös, duzzadt és könnyen vérzik fogmosás vagy fogselyem használata közben.
• Arcdagadás: Súlyosabb esetekben az arc egy része is megduzzadhat a fertőzés terjedése miatt.

Genny és kellemetlen lehelet

• Genny jelenléte: Ha genny szivárog az ínyből vagy a fog körül, az súlyos fertőzést jelez, amely azonnali kezelést igényel.
• Megváltozott lehelet: A tartósan kellemetlen szagú lehelet vagy rossz íz a szájban bakteriális fertőzés jele, érdemes rá odafigyelni.

Láz és általános rossz közérzet

• Láz: Az emelkedett testhőmérséklet a szervezet gyulladásra adott válaszát jelzi.
• Általános rossz közérzet: A fertőzés kimerültséget, gyengeséget és általános rossz komfortérzetet okozhat.

Fájdalom evés közben

A foggyulladás gyakran fájdalmat okoz rágáskor vagy harapáskor, ami intő jel, hogy a gyulladás elérte a foggyökér körüli szöveteket.

Ínyvisszahúzódás

Az íny lehúzódása a fognyakról szintén gyulladást sejtet, ami a foggyökér részleges vagy teljes szabaddá válásához vezethet.

A gyulladt fog hatása a szervezetre

A kezeletlen foggyulladás nemcsak a szájüregben okoz problémákat, hanem az egész szervezetre komoly hatással lehet. 

Tekintsük most át azokat a betegségeket és állapotokat, amelyek kialakulását elősegítheti a foggyulladás elhanyagolása!

Szív- és érrendszeri betegségek

• Szívbetegségek: A krónikus gyulladás növelheti a szívproblémák, például a szívkoszorúér betegség kockázatát. A baktériumok bejuthatnak a véráramba, és gyulladást okozhatnak a szívben.
• Infarktus és sztrók: A gyulladás hatására megnő a cerebrovaszkuláris infarktus és sztrók kialakulásának kockázata.

Cukorbetegség

A krónikus gyulladás nehezítheti a vércukorszint szabályozását, és súlyosbíthatja a diabéteszt. Ráadásul a cukorbetegség fokozhatja az ínygyulladás kockázatát.

Légzőszervi betegségek

• Tüdőgyulladás: A szájüregi baktériumok belégzése tüdőfertőzést, például tüdőgyulladást okozhat, különösen idősebb embereknél és legyengült immunrendszerű egyéneknél.
• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): A kezeletlen gyulladás súlyosbíthatja a COPD tüneteit és progresszióját.

Reumás ízületi gyulladás

A gyulladásos folyamatok és baktériumok növelik a reumás ízületi gyulladás kialakulásának, valamint súlyosbodásának kockázatát. 

Komplikációk a várandósság során

A krónikus gyulladás koraszülést indíthat be és növelheti az alacsony születési súly rizikóját várandós nők esetében, mivel a gyulladásos markerek és baktériumok befolyásolhatják a terhesség lefolyását.

Alzheimer-kór

Egyes kutatások szerint a fogászati góc összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór kialakulásával és progressziójával.

A gyulladt fog kezelése

Ahhoz, hogy elkerüljük a súlyos szövődményeket, nagyon fontos a fog mielőbbi kezelése. Ennek célja, a fertőzés megszüntetése, a fájdalom enyhítése, valamint a fog megmentése, ha lehetséges.

Ha a fertőzés elérte a fog belsejében lévő fogbelet, gyökérkezelésre lehet szükség. Ennek során a fogorvos eltávolítja a fertőzött fogbelet, majd megtisztítja és fertőtleníti a foggyökér csatornáit, végül kitölti és lezárja azokat.

A gyökérkezelés után a fogorvos helyreállíthatja a fogat egy töméssel vagy koronával, hogy megőrizze annak funkcionalitását és megakadályozza a további fertőzéseket.

Ha a fog gyulladása annyira kiterjedt, elképzelhető, hogy nem menthető. Ha foghúzásra kerül a sor, ma már kiváló fogpótlási lehetőségek állnak rendelkezésre, például szóba jöhet implantátum beültetése vagy híd készítése.

A gyulladt fog hatása a szervezetre elkerülhető

A foggyulladás megelőzése érdekében számos lépést tehetünk, amelyek segítenek megőrizni a fogak és az íny egészségét, valamint elkerülni a komolyabb problémákat.

Rendszeres, alapos szájápolás

• Naponta legalább kétszer mossunk alaposan fogat! Használjunk puha sörtéjű fogkefét, és ügyeljünk arra, hogy minden fogfelületet alaposan megtisztítsunk!
• A fogselyem és/vagy fogköztisztító kefe segít eltávolítani a fogak közötti ételmaradékokat, amelyek fogszuvasodáshoz és ínygyulladáshoz vezethetnek.
• Használjunk antibakteriális szájvizet, amely segít csökkenteni a szájban található baktériumok számát és megelőzni a gyulladást!

Fogászati kontrollok és professzionális fogtisztítás

• Keressük fel fogorvosunkat legalább félévente, hogy ellenőrizze a fogak és az íny állapotát, és hogy időben felfedezhesse az esetleges problémákat.
• A rendszeres professzionális fogtisztítás segít eltávolítani a fogakon és az íny alatt felhalmozódott fogkövet!

A gyulladt fog hatása a szervezetre sok veszélyt rejt! Keresse fel rendelőnket személyesen!

Amennyiben foggyulladással, vagy bármilyen más fogászati problémával kapcsolatban további kérdései merültek fel, várjuk szeretettel rendelőkben, örömmel állunk rendelkezésére! Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

Nagyon ijesztő jelenség, amikor egy maradó fog mozogni kezd, joggal merül fel a fog elvesztésének rémképe. Sokaknak ilyenkor a fogcsikorgatás, a fogak összeszorítása, a csontritkulás jut eszébe elsődleges okként, pedig a legtöbb esetben alattomos fogágybetegség okozza. És sajnos nem csak az idősebb korosztályt érinti.

Cikkünkben most megnézzük, hogy mitől is kezdenek mozogni a fogak, hogyan ismerhetjük fel és mit tehetünk a megelőzés érdekében. Valamint a mozgó fogak megmentéséről is szót ejtünk.

Mozgó fogak: miért alakul ki a probléma?

Fogaink szinte folyamatos igénybevételnek vannak kitéve a mindennapok során. És bár azt gondoljuk, hogy szilárdan rögzülnek az állcsontban, valójában rugalmas gyökérhártya rostok, ún. parodontális szalagokkal illeszkednek, amelyek rugalmasságot és nem látható mobilitást adnak, és biztosítják a fogak megfelelő helyzetben tartását. 

Bizonyos körülmények hatására azonban ezek a szalagok megnyúlhatnak és elmozdulhatnak, ilyenkor tényleges mozgás tapasztalható a fogaknál. A leggyakrabban az elülső fogaknál fordul elő, mivel mindössze egyetlen gyökér tartja őket. Ezek a fogak gyakran még ilyen esetekben isl menthetők. A több gyökérrel rendelkező őrlők viszont már csak akkor kezdenek el mozogni, ha a csontvesztés igen jelentős, ilyenkor kis esély van a fogak megőrzésére.

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a bármelyik fogunk mozogni kezd, azonnal kérjünk időpontot parodontológushoz.

Csak a mozgó fogak lehetnek intő jelek? Milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz?

Sajnos nem csak a fogak mozgása jelenthet problémát. Az alábbi esetekben is érdemes szakembert felkeresni:

• Nem komfortos rágás élmény
• Rések a fogak között
• Túlságosan összetorlódó fogak
• Fogszabályozást követően a retainer rossz illeszkedése
• A fogak helyzetének megváltozása
• Fogak érzékenysége hideg vagy meleg hatására
• Gyulladt fog esetén a fog megnagyobbodásának érzete

A leggyakoribb okok és a mozgó fogak kezelése

Tekintsük most át, hogy milyen okai lehetnek a fogak lazulásának, mozgásának.

1. Fogágybetegség

A mozgó fogakat legtöbb esetben az alattomos fogágybetegség okozza, ami sokszor évek vagy évtizedek alatt alakul ki. Előfordulnak korai, gyors lefolyású esetei, de ezeket leszámítva legkorábban nagyjából a 40-es évek elejére tapasztalhatók a tünetei.

Először csak kisebb ínygyulladás, az íny érzékenysége és vérzése jelzi a problémát, azonban ha nincs megfelelően kezelve, hosszú távon az alábbi folyamatok indulnak el:

• megváltozik a szájüreg baktériumflórája
• fogínysorvadás kezdődik
• a fogakat rögzítő csontszövet begyullad és pusztulásnak indul

Mindezek pedig a fogak instabilitásához vezetnek, és ha nem kerülnek időben kezelésre, a páciens elvesztheti a fogait.

A fogágybetegség kezelése

A kezelés során a cél, a kórokozó baktériumok mennyiségének csökkentése a szájüregben, és egészséges szájüregi baktériumflóra helyreállítása. Ehhez először fogkőeltávolítást kell végezni, mind az íny feletti, mind az íny alatti részeken. Amennyiben már tasakképződés kezdődött, akkor ezeket is szükséges tisztítani, hiszen jó táptalajai a kórokozók további szaporodásának. 

Súlyos esetben antibiotikumos kezelés is elkerülhetetlen, illetve előfordul, hogy a mozgó foga(ka)t is tehermentesíteni kell a tömések, fogpótlások beállításával. Enyhébb esetekben ideálisan 2 hónap elteltével az íny újra letapad és gyógyult, erős, gyulladásmentes szövet alakul ki, amely képes stabilizálni a fogakat. Súlyosabb esetekben akár parodontális regeneratív csontpótló műtétek is szükségesek lehetnek a fogak megmentéséhez.

2. Trauma

A fogak meglazulását okozhatja a fogat ért bármilyen baleset, ütés.

Arra azonban kevesebben gondolnak, hogy trauma oka lehet egy magasabb tömés vagy korona  is, ami minden egyes harapás során stresszt és gyulladást okozhat a fogban és károsíthatja a környező szöveteket is. Ez szerencsére könnyen helyrehozható a tömés vagy korona korrekciójával.

Balesetek esetén megoldás a fogak átmeneti vagy tartós sínezése, valamint törés esetén a megfelelő esztétikai helyreállítás.

3. Foggyulladás, a gyökércsúcs körüli szövetek gyulladása, fogtályog

A gyulladásos folyamatok mozgó fogakhoz vezethetnek. A komoly szövődmények elkerülése érdekében mindig fontos a gyulladt fog tisztítása, a fertőzött szövetek és baktériumok eltávolítása, hogy a gyulladás mérséklődjön. Amennyiben a fogbél már nem menthető, gyökérkezelésre van szükség. Súlyos foggyökér gyulladás, vagy tályog kialakulása esetén pedig a gyökérkezelés mellett  gyökércsúcs rezekcióra, azaz a gyökércsúcs eltávolítására is sor kerülhet. 

4. Éjszakai fogcsikorgatás, állkapocs szorítás

Az éjszakai fogcsikorgatás, valamint az állkapocs szorítása igen gyakori probléma. Előfordulásának esélyét növeli a nagymértékű stressz, de az állkapocsízület rendellenességei miatt is kialakulhat. A probléma extrém terhelést jelent a fogaknak, amely sérüléseket és mozgást okozhat.

Milyen tünetekre érdemes odafigyelni?

• Alvást követően fogfájás, állkapocs fájdalom  vagy fejfájás
• Az állkapocs kattogása
• Fülzúgás
• Rágási nehézség, állkapocs fájdalom evéskor
• Kiesett fogtömés, leesett korona
• A fogak kopása, törése
• Fognyaki kopás és érzékenység
• Rések a fogak között vagy a fogak torlódása

A fogcsikorgatás és állkapocs szorítás kezelése

Amennyiben ezek kiváltó oka a stressz, hatékonyak lehetnek a relaxációs gyakorlatok. Továbbá megoldást jelenthetnek az állkapocs specifikus fizikoterápiás gyakorlatok, a meditáció és testmozgás, a légzőgyakorlatok, valamint az izomlazítók alkalmazása.

5. Foghiány

Foghúzást követően vagy csírahiány esetén nagyon fontos a hiányzó fogak pótlása vagy a meglévők szabályozása.

A foghiány ugyanis azt okozza, hogy megszűnik a fogak természetes érintkezési rendszere, így a szomszédos fogak elkezdenek a hiány felé dőlni. Emellett a hiányzó fog helyén a csont zsugorodása figyelhető meg. Mivel rendszerszintű a probléma, az állcsont tömegvesztése azt is eredményezi, hogy a fogak alkalmazkodnak ehhez az állapothoz és az évek sroán lassan elmozdulnak. Ennek gyorsasága és iránya elsősorban attól függ, hogy milyen a harapási helyzet és milyen mértékű a csont felszívódása az állkapocsban.

A foghiány kezelése

A legkorszerűbb technika a foghiány kezelésére, a fogimplantátum beültetése. Ezzel megelőzhető a fogak elmozdulása és az állcsont állományvesztése, hiszen a beépített gyökér hasonlóan viselkedik, mint az igazi fogaké. A beavatkozást követően, a gyógyulási időszakban célszerű a klipsz viselése, amely az átmeneti periódusban is sikeres a fogak elmozdulásának megakadályozásában.

Jó megoldás lehet továbbá a híddal történő fogpótlás, a mozgó fogak sínezésére, amely meggátolja a szomszéd fogak és a rágópárok elvándorlását.

6. Fogszabályozás után mozgó fogak 

Gyakran előfordul, hogy a fogszabályozó készülék levétele után a fogak ismét elmozdulnak és  visszarendeződnek eredeti helyzetükbe. Van, hogy mindez hosszú hónapok, évek alatt zajlik, de akár pár hét alatt is megtörténhet.

Ennek több oka is lehet, például:

• Nem megfelelő fogszabályozó kezelés
• Helybentartó készülékek viselésének hiánya
• A fogszabályozó kezelés után kibújó bölcsességfogak
• Foghiány okozta rések
• Fogágybetegség
• Éjszakai fogcsikorgatás stb.

A fogszabályozás után mozgó fogak kezelése

A fogszabályozó kezelés által elért eredmény megőrzéséhez minden esetben nagyon fontos a fogszabályozó levétele utáni ún. retenciós készülék viselése, amely a fogak helyben tartásáért felelős.

7. Ferde bölcsességfog, vagy a bölcsességfog gyulladása

A nem szabályosan növekedő bölcsességfogak számtalan problémát okozhatnak. Egyrészt sokszor szorosan hozzá feszülnek a szomszédos fogakhoz, szinte lehetetlenné téve a mindennapos fogtisztítást. Ez fogszuvasodáshoz és ínygyulladásokhoz vezet, amely negatív hatással van az állkapocs csontra. Ezen kívül a fogak elmozdulását, torlódását okozzák a szájüregben.

A bölcsességfogak kezelése

A legjobb megoldás ilyen esetekben a bölcsességfog eltávolítása. Ezeknek a fogaknak nincs szerepük ugyanis a rágásban, ezért pótlásuk sem szükséges.

8. A mozgó fogak egyéb okai

Lássuk, hogy a fentieken túl mik vezethetnek még a mozgó fogakhoz:

• Harapási rendellenességek
• Csontritkulás
• Hormonális változás a várandósság idején
• Rossz szokások (pl. valamilyen tárgy vagy köröm rágása)
• Normál öregedési folyamat

Mennyi idő alatt alakulhatnak ki a mozgó fogak?

Ez elsősorban az okoktól függ. Amennyiben jelentős trauma éri a fogat, gyakorlatilag azonnal. Ha azonban fogágybetegség, csontritkulás vagy a normál öregedési folyamat eredményeként lazulnak meg vagy mozdulnak el a fogak, akkor ez hosszú évekbe telik.

Mozgó fogak megmentése: lehetséges a mozgó fogak kezelése házilag?

Sajnos nem! A tünetek észlelésekor ajánlott minél előbb időpontot kérni fogorvosunkhoz.  A megfelelő kezeléssel a mozgó fog megmentése lehetséges, a probléma kezelhető, a szövődmények pedig megelőzhetők.

A mozgó fogak megmentése az okoktól függően többféle módon is lehetséges, amellyel kapcsolatban a szakember személyre szabottan ad tájékoztatást. Ez többek között magában foglalhatja a rendszeres dentálhigiénés kezeléseket, implantátumok beültetését vagy egyéb fogpótlásokat, csontpótló kezeléseket, gyökérkezelést, foghúzást vagy harapás beállítást.

Milyen esetekben jó megoldás a mozgó fogak sínezése?

A legtöbb esetben a mozgó fogak hátterében a fogágybetegség húzódik. Ilyen esetekben fontos a gyulladás megszüntetése, a fogíny kezelése és szükség esetén a csontpótlás. Emellett a mozgó fogak megerősítésének jó módja a sínezés, mely lehetővé teszi, hogy a kezelés végére a fogak ismét stabilan rögzüljenek a csontba. 

Sajnos a mozgó fogak sínezése olyan esetekben nem lehetséges, ha a fog már teljesen kilazult, vagy olyan nagyfokú a csontvesztés, hogy a módszer már nem járna eredménnyel.

A mozgó fogak megerősítése Budapesten a Dentpointnál: érdeklődjön telefonon, illetve itt, az interneten – vagy keresse fel rendelőnket személyesen!

Várjuk szeretettel rendelőkben és minden fogászati kérdésben örömmel állunk rendelkezésére! Mozgó fogak, fogágybetegség, gyökérkezelés, implantáció, bölcsességfog műtét, csont- és ínypótlás: keressen bennünket bizalommal! 

Honlapunkon felvilágosítást kérhet és időpontot is foglalhat erre a linkre kattintva. 

Emellett e-mailen (info [kukac] dentpoint.hu) és telefonon (+36302576088) is szívesen fogadjuk megkeresését. 

Várjuk szíves érdeklődését!

Egy másik posztban már részletesen tárgyaltuk a fogínysorvadás témakörét, a parodontológiai kezelésekről szóló aloldalunkon pedig megtalálható a hozzá kapcsolódó összes lényeges információ. (És természetesen a parodontális kezelések árai is elérhető weboldalunkon.)

Az ínygyulladás alattomos betegség, mert jó ideig nem okoz szembetűnő vagy fájdalmas tüneteket. Ennek ellenére érdemes komolyan venni, mert ha nem kezeljük időben, később fogágybetegség is kialakulhat, mely akár fogvesztéssel is járhat. 

Tekintsük át:

• mi okozza a fogínygyulladást, 
• mik a tünetei, 
• hogyan gyógyítható, 
• mit tehetünk a megelőzése érdekében.

A fogínygyulladás oka, kialakulása, hajlamosító tényezői

 Rossz szájhigiéné:

Az ínygyulladás leggyakoribb oka a nem megfelelő szájhigiéné, aminek kialakulását több tényező is elősegítheti. Étkezések alkalmával a fogainkon egy baktériumokból álló vékony filmréteg, az úgynevezett dentális plakk képződik. Ebben hasznos és ártalmas baktériumok egyaránt megtalálhatóak. 

Ha valaki felhagy a rendszeres fogmosással, illetve nem elég alaposan tisztítja a fogait, az említett, egyébként láthatatlan réteg vastagodni kezd. Fokozatosan elszaporodnak benne a káros baktériumok, amelyek a fogat és az azt körülvevő szöveteket is roncsolják. Bizonyos idő után a megvastagodott plakk fogkővé szilárdul, amire már nem megoldás egy szimpla fogmosás, így a fogkő a felszínén gyűjtve a további baktériumokat tovább irritálja az ínyt.

Azonban a kellően intenzív, illetve rendszeres fogmosás segít megakadályozni a dentális plakk megvastagodását, illetve a káros baktériumok elszaporodását. 

Ellenkező esetben ezek a kórokozók egy idő után fogszuvasodást, illetve az ínyszövet gyulladását okozhatják.

Az ínygyulladás további rizikótényezői:

• A hormonháztartás változásai:

Elsősorban a nők esetében lényeges ez a tényező, hiszen a várandósság vagy a menopauza során jelentős hormonális változások zajlanak a szervezetükben. Ez kisebb mértékben, de igaz lehet a menstruációs ciklusra is. Ami persze nem jelenti azt, hogy például terhesség alatt biztosan kialakul a fogínygyulladás.

Azonban a hormonális változások hatására módosulhat a szervezet szájüregi baktériumflórára  adott válaszreakciója is. Ezért ilyenkor érdemes fokozottan figyelni a fogak egészségére, beleértve a rendszeres fogászati ellenőrző vizsgálatok elvégzését is.

• Rendezetlen fogsor:

A rendezetlen, például túl sűrű, összetorlódott fogsor is rizikótényező, mivel jóval több az olyan fogfelület, amit nehezen vagy egyáltalán nem lehet elérni fogkefével. Ilyen esetben kiemelten fontos a fogíny alapos tisztítása. Ehhez érdemes rendszeres időközönként, 3-6 havonta szakember segítségét is igénybe venni. Hasznos megfontolni a probléma valódi okának kiküszöbölését, és fogszabályozáshoz folyamodni.

• Dohányzás:

A dohányzás nem csak közvetetten gyengíti a szervezet védekező és öngyógyító mechanizmusait. Sajnos a szájüregben található szövetek, így az ínyszövet keringésére közvetlenül is károsan hat. Így az íny a dohányzás hatására ugyan nem mutat erős gyulladásos tünetetekt, a páciens mégis hajlamosabbá válik a súlyos csontpusztulással járó fogágybetegségre.

• Egyoldalú, hiányos táplálkozás:

A változatos étkezés, amelynek során elegendő mennyiségű fehérjét, rostot, ásványi anyagot és vitamint viszünk be a szervezetbe, fontos lépés a fogínygyulladás megelőzése szempontjából, különös tekintettel a C vitaminra.

• Genetikai hajlam:

Ahhoz, hogy a szájban elszaporodott baktériumok által okozott ínygyulladás ne súlyosbodjon visszafordíthatatlanul, az immunrendszer megfelelő működése szükséges. Ha azonban örökletes immunrendszeri gyengeség áll fenn, ha valakinek a családjában már előfordult a fogínygyulladás talaján kialakult fogágybetegség, okkal tarthat attól, hogy ő is veszélyeztetett.

A fogínygyulladás tünetei

Az ínygyulladást jellemzően nem kíséri egyértelműen beazonosítható fájdalom, ami segítene tetten érni ezt a betegséget. Vannak azonban olyan jellemzői, amelyek felbukkanása árulkodó lehet.

Az ínygyulladás tünetei:

• Vörös, duzzadt, érzékeny íny
• Fogínyvérzés
• Kellemetlen szájszag

Az ínyvisszahúzódás, más néven ínyrecesszió okai, tünetei és kezelése

Az ínyrecesszió – közkeletű kifejezéssel: ínyvisszahúzódás – kezelése többféle módszerrel is lehetséges – attól függően, mennyire előrehaladott az elváltozás. Az alábbiakban ezek mellett az ínyrecesszió okait, tüneteit és megelőzési módjait is áttekintjük. 

Egy másik posztban már részletesen tárgyaltuk a parodontológia témakörét, a parodontológiai kezelésekről szóló aloldalunkon pedig megtalálható a hozzá kapcsolódó összes lényeges információ. (És természetesen a parodontális kezelések árai is elérhető weboldalunkon.)

Mit jelent pontosan az ínyrecesszió?

A fogíny egy kollagénben gazdag, rugalmas lágyszövetállomány, amely nem csak az esztétikus mosoly elengedhetetlen alkotóeleme, de fontos védelmi funkciója is van. A fogakat rögzítő csontot borítja, de a fognyaki részen direkt kontaktusban van a fogakkal is. Fontos szerepe van a fent említett képletek védelmében a szájüreg bakteriális flórája, illetve a mechanikai ártalom (például evés közben) ellen. Nem véletlen, hogy rossz szájhigiéné esetén először az ínyünk gyullad be az immunrendszer aktiválódása során. (Ide akár be is linkelhetnénk a korábbi ínygyulladásos posztot)

Amikor a fognyakról az íny a foggyökér irányában visszahúzódik, ínyrecesszióról beszélünk. Ilyenkor a foggyökér érintkezik a szájban található bakteriális flórával, de ki van téve az élelmiszerek okozta hőmérsékleti és pH változásoknak is, nem beszélve a mechanikai traumáról.. Így idővel fogínygyulladás, fogínysorvadás, fogszuvasodás is kialakulhat.  Nem csak a gyulladt íny okozhat fogínyfájdalom formájában panaszt, de mivel a gyökérfelszínt nem védi zománc, ezért  fogérzékenység is gyakran jelentkezhet hideg ételek, italok hatására..

Az ínyrecesszió okai

Az ínyvisszahúzódás gyakran a nem megfelelő, túlságosan erőteljes fogmosás következtében jelentkezik, de nem ez az egyetlen lehetséges kiváltó oka. További okai lehetnek:

• Elégtelen szájhigiéné

A rendszeres fogmosás, fogtisztítás hiánya következtében a fogakon egy káros baktériumokból álló filmréteg, a plakk jön létre. A tartósan megjelenő plakkból pedig fogkő keletkezik, ami az ínyvisszahúzódás egyik oka lehet.. A fogkő és a plakk okozta bakteriális irritáció talaján ínygyulladás, hosszabb idő alatt fogágybetegség alakulhat ki.

• Fogínygyulladás, fogínysorvadás

A gyulladt íny kiválthatja az immunrendszer válaszreakcióját, ami az íny szövetállományának csökkenését, az íny visszahúzódását eredményezheti. A fertőzés továbbterjedhet az ínyről a fogakat rögzítő csontállományra is, ebben az esetben a kialakuló fogágybetegség (latinul: parodontitis) idővel fogvesztéshez vezethet.

• Örökletes tényezők

Optimális fogmosási technika és jó szájhigiénia mellett is kialakulhat ínyrecesszió, ha valaki genetikai szempontból hajlamos rá. Az átlagosnál vékonyabb, sérülékenyebb ínyszövet és maga az ínyrecesszió is öröklődhet, ez a tényező a páciensek jelentős részénél fennáll.

• A fogak rendellenes helyzete

Elsősorban olyankor beszélhetünk erről, amikor az ideális fogívhez viszonyítva kifelé dőlnek.

• Rossz harapás

Ha fogvesztés miatt vagy egyéb okból a harapás nem megfelelő, és a fogsor bizonyos része aránytalanul nagy erőhatásnak van kitéve, ezen a területen ínyrecesszió léphet fel.

• Piercing az ajakban vagy a nyelven

Ha a piercing nem ideális helyen van, és folyamatosan súrlódik a fogínyhez, irritálhatja azt, ami ínyvisszahúzódáshoz vezethet.

Az ínyvisszahúzódás tünetei

Az ínyrecesszió leginkább érzékelhető tünete a fognyaki érzékenység. Mivel a fognyakat nem fedi, és így nem védi tovább a csontozat és az íny, az a külső ingerekre, elsősorban a hideg és meleg ételekre, italokra erőteljes, nyilalló fájdalommal reagál.

Az ínyvisszahúzódás további tünete, hogy a fogak “nagyobbak lesznek”. Ez természetesen csak egy optikai csalódás, aminek oka, hogy a fog felületéből jóval több látható, mint korábban.

Az ínyrecesszió jele lehet a kísérő fogínygyulladás miatt a duzzadt, vörös fogíny, illetve a kellemetlen lehelet is. A legsúlyosabb tünet pedig a fogínyvérzés.

Az ínyrecesszió kezelése

Az első lépés az ínyrecessziót kiváltó tényező azonosítása és megszüntetése. Ha az ínyvisszahúzódás nem túlságosan előrehaladott, elképzelhető, hogy egy, a megfelelő eszközökkel a rendelőben elvégzett tisztítás – amelynek a fogkőeltávolítás is része lehet – elég lehet a folyamat megállításhoz. Súlyosabb esetben fognyaki tömés is szükségessé válhat, illetve ínyplasztikai beavatkozásra is sor kerülhet.

Az ínyvisszahúzódás többféle sebészi eljárással is korrigálható. Rendelőnkben a páciens egyéni adottságainak leginkább megfelelő technikát választjuk ki, ami a legtökéletesebb esztétikai korrekciót eredményezi. A Dentpointnál elérhető ínyplasztikai kezelésekről itt olvashat részletesen. 

A fogágybetegség (orvosi nevén parodontitis) alattomos betegség, amit nem könnyű felfedezni, és a vége akár fogvesztés is lehet. A fogágybetegség kezelése házilag nem lehetséges, de orvosi módszerekkel eredményes lehet. 

Egy másik posztban már részletesen tárgyaltuk a fogínysorvadás témakörét, a parodontológiai kezelésekről szóló aloldalunkon pedig megtalálható a hozzá kapcsolódó összes lényeges információ. (És természetesen a parodontális kezelések árai is elérhető weboldalunkon.)

Mi a fogágybetegség?

A fogágybetegség tulajdonképpen a fogat tartó szövetek krónikus gyulladása. A fogágygyulladás kialakulása hosszabb folyamat, hónapokat, éveket vesz igénybe. A betegség azokat a területeket támadja meg, amelyek rögzítik a fogat. Ide tartozik az íny, a fogakat körülvevő csont, a fogcement és a gyökérhártya (ezeket orvosi szakszóval összefoglalóan parodontiumnak – fogágynak – nevezik).

Parodontózis, parodontitis vagy fogínysorvadás?

Mindhárom kifejezés a fogágybetegséget takarja. A parodontitis a betegség latin neve, a parodontózis pedig egy régies alak. Utóbbi eredete arra vezethető vissza, hogy a múlt század derekán még megkülönböztették egy betegség gyulladásos és szövetsorvadásos  változatát. Előbbit a parodontitis, utóbbit pedig a parodontózis kifejezéssel illették. A parodontózis szóban az “-ózis” toldalék utal a szövetsorvadásra. Ez az alak azonban mára elavult, a helyes kifejezés tehát a parodontitis. A fogínysorvadás ugyancsak a fogágybetegség egyik helytelen elnevezése, a köznyelvben elterjedt, (pontatlan) alakja.

A fogágybetegség kialakulása, lefolyása

A fogágybetegség kialakulása a fogakra rakódó lepedékkel kezdődik, ami a kórokozó baktériumok táptalaja. Ebből a lepedékből fogkő képződhet, ami szinténéletteret biztosít a baktériumoknak, érdes felszíne további lepedék lerakódását segíti elő. A tartósan megjelenő lepedék, illetve a fogkő leggyakrabban a nem megfelelő száj- és fogápolás, az elégtelen szájhigiéne következménye.

Rendszeres és alapos fogmosással, fogkő-eltávolítással a betegség megelőzhető.  Ezek hiányában azonban a páciens állapota romlik   először ínygyulladás (gingivitis) alakul ki. Ennek tünete az érzékeny, duzzadt, vörös fogíny, és a – főleg fogmosáskor tapasztalható – ínyvérzés. Megjelenhet a kellemetlen lehelet is, sőt, akár a beteg ínye is megfájdulhat. A betegség még ebben a fázisban maradéktalanul gyógyítható.

Amennyiben azonban a gyulladás továbbra is fennáll, előbb-utóbb biztosan átterjed a fogat körülvevő területekre; a csont a gyulladás hatására lebomlik. Ennek következtében az íny gyakran sorvadni kezd és visszahúzódik, a fogak és az íny között pedig tasakok alakulhatnak ki.  Hosszú ideig elhanyagolt esetben a fog meglazul, mozogni kezd, súlyos esetben ki is eshet.

A fogágybetegség rizikótényezői és tünetei

A fogágybetegségre számos tényező hajlamosíthat. Ha egy vagy több érvényes az alábbi felsorolásból, számottevően nő a betegség kialakulásának valószínűsége.

A fogágybetegség lehetséges okai, súlyosbító tényezői:

• elégtelen szájhigiéné miatt nagy számban jelen lévő baktérium
• fokozott fogkőképződés,
• ellátatlan fogszuvasodás,
• örökletes tényezők,
• rendszeres, intenzív dohányzás,
• hormonális tényezők,
• a szájüregben található baktériumflóra összetétele
• fogak túlterhelése, hiányzó fogak,
• rendellenesen álló, torlódott fogak
• hibás fogtömések, pótlások,
• cukorbetegség,
• csontritkulás,
• bizonyos gyógyszerek (például egyes vérnyomáscsökkentők és epilepszia elleni szerek),
• hiányos, egyoldalú táplálkozás,
• legyengült immunrendszer,
• stressz.

A fogágybetegség, krónikus gyulladás révén,  viszonylag kevés és laikusok számára nehezen észlelhető tünetet produkál, így inkább a kialakulását megelőző ínygyulladás jeleire érdemes odafigyelni. A most következő lista ezeket is tartalmazza.

A fogágybetegség tünetei:

• érzékeny és/vagy duzzadt, dagadt, vörös íny,
• fogínyfájdalom,
• rossz lehelet, kellemetlen szájszag,
• visszahúzódó fogíny,
• fogmosáskor vérző íny,
• rések keletkezése a fogak között,
• fogínytasak elválása a fogaktól,
• mozgatható fogak,
• elmozduló vagy kieső fogak.

A fogágybetegség megelőzése

A fogágybetegség megelőzhető, ennek legfontosabb feltétele a megfelelő szájhigiéne fenntartása. Ehhez pedig elengedhetetlen a rendszeresen elvégzett, alapos, megfelelő technikával végzett fogtisztítás puha sörtéjű fogkefével, illetve fogselyemmel és/vagy fogköztisztító kefével. Így elkerülhetjük, hogy a fogakon kialakuló puha lepedék, a plakk tartósan megmaradjon a fogak felszínén. A lepedékben a fogágybetegség kialakulásáért felelős baktériumok megfelelő életteret találnak, tartósan irritálják a fognyak körüli szöveteket Emiatt szükség van rendszeres professzionális tisztításra, fogkő-eltávolításra is, legalább 3-6 havonta  egyszer. A rendszeres fogászati ellenőrző vizsgálatok is fontosak, mivel a fogágybetegség hosszú ideig tünetmentes lehet. Ez a tünetmentesség kifejezett dohányzó pácienseknél, mivel a dohányfüstben található toxikus anyagok elnyomják az ínygyulladás klasszikus tüneteit is, például nagyon ritkán vérzik az ínyük, miközben a gyulladás jelen van.

Fontos lépés lehet a fogágybetegség megelőzésében az intenzív dohányzás csökkentése vagy teljes mellőzése. Emellett a változatos, sokoldalú táplálkozás is lényeges. A rostokban, fehérjékben, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag étrend biztosítja a szervezet egészséges működéséhez, a hatékony és jól funkcionáló immunrendszerhez szükséges tápanyagokat.

Mi a parodontológia jelentése?

A fogászat egyik speciális ága, a parodontológia Budapest és egész Magyarország területén elérhető. A fogágybetegség, orvosi néven parodontitis (közismert nevén fogínysorvadás) a fogat körülvevő szövetek baktériumok okozta gyulladásos megbetegedése. A fogágybetegségekre specializálódott fogorvos a parodontológus.

Egy másik posztban már részletesen tárgyaltuk a parodontológia témakörét, a parodontológiai kezelésekről szóló aloldalunkon pedig megtalálható a hozzá kapcsolódó összes lényeges információ. (És természetesen a parodontális kezelések árai is elérhető weboldalunkon.)

Legfontosabb parodontológiai kezelések

A kezeléstnek több fázisra bonthatjuk.. Amikor még csak az ínyre korlátozódik a probléma, akkor a folyamat teljes mértékben visszafordítható. Ha a betegség átterjed a csontra, a károsodás megállítható, de nem minden esetben lehet teljesen visszafordítani. Ezért is nagyon fontos a megelőzés és a rendszeres ellenőrzés, hogy még idejében megkezdődhessen a megfelelő kezelés.

Szájhigiéniás oktatás, instruálás, motiválás: 

Ahhoz, hogy a terápia hatékony legyen, és hogy az eredmény tartós maradjon, a páciensek együttműködése elengedhetetlen. Ezért segítséget nyújtunk a megfelelő otthoni szájápolás elsajátításában, és az ellenőrzések során nyomon követjük, hogy ez hatékony is maradjon.

Depurálás/ fogkőeltávolítás:

A fogkőeltávolítás otthon nem lehetséges. Ezért ezt a rendelőben speciális kéziműszerek és ultrahangos készülék segítségével végezzük.

Régi, rosszul illeszkedő pótlások cseréje (úgynevezett lepedékfenntartó tényezők megszüntetése): 

mind a töméseknél, mind a rögzített és részleges kivehető pótlásoknál (koronák, hidak) sokkal gyakrabban kialakulhat fogágyprobléma. Ennek oka, hogy ezeken a helyeken nehezített a tisztítás, illetve ha nincs megfelelően előkészítve a fog, akkor szinte lehetetlen olyan pótlást készíteni rá, ami pontosan zár, nem emelkedik ki a fog síkjából.

Zárt kürett: 

Helyi érzéstelenítés mellett a fog mellett lévő, úgynevezett parodontális tasakokat (ínytasak, mely fenntartja a gyulladást) speciális kéziműszerekkel letisztítjuk.

Nyitott kürett: 

A parodontális sebészeti beavatkozások egyike. Helyi érzéstelenítésben, miután az ínyen metszéseket ejtünk, direkt rálátás mellett tisztítjuk ki a parodontális tasakokat, majd varratok segítségével visszafektetjük az ínyt. Akár csontpótló beavatkozások is elvégezhetőek ilyenkor . A varratokat 10-14 nap után eltávolítjuk.

Sínezés:

A mozgó fogak egymáshoz rögzítése. Ennek egyrészt az a célja, hogy segítsük a gyógyulást (ideiglenes sínek), másrészt pedig az, hogy a fogak további vándorlását megakadályozzuk (végleges sínezés). Ide tartoznak a fogszabályozó kezelés utáni retenciós sínek is, melyek megakadályozzák a fogak visszamozdulását a kezelés befejezése után.